Velem van a gond?

Ne haragudj, de mi az, amibe "beleszólt", mit mondott, ami iránt annyira közömbös voltál, hogy így megsértődött?

Szerintem ne támadd le azzal, hogy "jöhet, de kuss a neve", hanem legyél egy kicsit elfogadóbb. Minden szülő, nagyszülő oszt tanácsokat. Amíg ezek tanácsok és nem belepofázás, addig meg kell köszönni és kész. Nem megsértődni. Ha akaratoskodik, az más kérdés, de amit leírátl inkább tanácsosztogatás, ami teljesen normális...

teljes mértékben egyetértek az elsovel.

minden nagyszulo ad tanàcsokat..ugymond "beleszol". ok ugy gondoljàk ezzel tudnak segiteni a kezdo szuloknek. meg kell hallgatni, kedvesnekkell lenni és ennyi. ha akarod megfogadod, ha nem nem. de bunkonak nem kell lenni... tényleg nem értem mi az, hogy beleszol a nevelésébe, plàne, hogy egy 6 honaposrol van szo.

(nekem ugy tunik, hogy te elég fiatalka vagy, nem tunik tul érettnek a gondolkodàsod)

A kislány kis kezdőbetűs szó. A párom szintén. Szokjad.

Engedj anyós irányába, egy gyereknek szükség van nagyszülőre, és ha anyud alkoholista, akkor inkább anyóst engedd közel a purgyéhoz, hidd el, hogy veszítene azzal a gyerek, ha a nagyszülőktől teljesen elszeparáltan nőne fel!

Eddig nem érdekelt se a véleményes, se a létezése, most viszont, hogy nem ugrál a gyereked körül, az zavar?

Vette, vágta a jelzést, hogy nagy ívben teszel rá, ő csak ehhez alkalmazkodik, hisz idáig ezt sugároztad felé.

A segítség jöhet, de egyébként meg kussba legyen? "Nem azért mert elzárkóznék attól hogy segítsenek, hanem csak az ő véleménye nem érdekel,"

"Eddig nem érdekelt se a véleményes, se a létezése, most viszont, hogy nem ugrál a gyereked körül, az zavar?"

Nekem a kérdéséből egyértelműen az jön le és ezt is írta, hogy nem a segítsége kell, meg nem arra vágyik, hogy körbeugrálja őket, hanem most azon gondolkodik, hogy vajon most ő miatta csesződött-e el a kapcsolatuk annyira, hogy már a gyereket sem érdekli és vajon túlzás volt-e nem engedni beleszólni ilyenekbe lesz-e a gyereknek pihenőszéke, vagy milyen pelenkát adnak rá. Szerintem pont ez az, hogy a kérdező bár határozott (ami sok ideírogatóról nem mondható el, mert anyós épp csak fát nem vág a hátán, miközben a kérdező meg sír, hogy ez neki milyen szar, de fél anyósnak szólni) viszont ugyanakkor lelkiismeretes, mert azóta is ezen kattog, hogy most ez akkor tényleg az ő hibája-e vagy sem, holott anyós saját gyereke is úgy van vele, hogy ugyanmár ki nem szarja le.

Igen.

Még a nyelvtani szabályokat is átírod, azokra is fütyülsz.Csak azért, mert neked úgy tetszik.

Szerintem el vagy kényeztetve. A gyerek nem személyes tulajdon, az anyós -vagyis majd az lesz, ha a fia a férjed lesz- meg nem berendezési tárgy, használatra, agy és érzelmek nélkül.