Ti el tudnátok viselni ha a családotokba beházasodna egy Asperger szindrómás?

Kérdező, ha ilyet kérdést felteszel, úgy hiszem, nem igazán van róla fogalmad, mi is az az Asperger-szindróma.

Én magam is aspergeres vagyok, de egyáltalán nem olyan, mint az intézetben nevelt autisták. Vannak gondjaim, szorongok mindentől, eléggé félek az emberektől, amíg nem ismerem őket, nehezen barátkozom, a kommunikációval is gondjaim vannak. Nagyon nehezen alszom, könnyen ingerelhető vagyok, de nyugtatóval és altatóval nincs problémám. Vannak olyan dolgok, amit képtelen vagyok megtanulni, például a kémiát, viszont vannak dolgok, amit nagyon könnyen megjegyzek, például a kínai hanzikat, ami az átlagnak okoz gondot, és vannak olyan dolgok, amik csak kis területet fednek le, de hatalmas információval rendelkezem róla.

Nem hiszem, hogy ezt olyan nehéz másnak elviselni, pláne, ha nem is él vele egy lakásban. Laktam kollégiumban, senkinek se volt velem problémája, akiket ismertem, tudtak a betegségemről, de jól kijöttem velük. Sokaktól kaptam azt, hogy mennyivel normálisabban viselkedem, mint az átlag. A legzavaróbbnak bennem a mérhetetlen rend-, tisztaság- és tökéletességmániámat tekintették, bár gyakran jól jön egy ilyen a lakásba.