Párom édesanyja nem képes felfogni, hogy vegetáriánus vagyok és folyamatosan hússal traktál. Mivel állítsam le, ha a szép szó nem használ?

59 F-ként, ha valamelyik gyerekem bárkije (párja, haverja) vega volna... hát én kitanulnék egy két dolgot, mondjuk akár tőle.

Én valahogy azt szeretem, ha eljön valaki hozzám, akkor érezze is jól magát.

Attól , hogy te huszonéves vagy, a párod anyja meg idősebb, attól még neked is ugyanannyi tisztelet jár! Amit ő csinál, az bunkóság, nincs mit szépíteni rajta.

Ne menj,menjen a párod egyedül, és mondja el az anyjának, hogy neked mennyire rosszul esik az ő viselkedése.

Az egyik barátnőmék tanyán laknak, földet művelnek, állatokat tartanak. Barátnőm nagynénje -- az anyukájának a húga -- kitalálta, hogy vega lesz. Onnantól kezdve mindig külön kellett főzni neki, ha jöttek vendégségbe. Ez egy dolog, de még finnyázott is, hogy miért csak krumplis tésztát kap. Hát bocs, barátnőm anyukájának valahogy a kert, a jószágok, a föld meg a négy gyerek mellett valahogy nem az a legfőbb dolga, hogy kitanulja a mindenféle vega kajákat. (Ők természetesen sok húst esznek, hiszen a munkához kell az energia.) Igazából már a pluszmunka is bosszantotta, hogy így is legalább félnapos munka összehozni egy ebédet, és akkor neki még külön főzni, de még hogy finnyázik is...

Szóval valahol megértem azokat, akik nehezen fogadják el, hogy mindenki magától értetődő alap elvárásnak tekinti, hogy ha egy vega van a társaságban, akkor is az ő szája íze szerint kell főzni, ha tetszik, ha nem. Vagy külön főzni neki, és akkor esetleg még rinyál is. (Nem mindenki ilyen, persze.)

Kérdező, őszinte leszek: ha én lennék az anyósod helyében, és először jön hozzám a fiam barátnője, kiteszem szívem-lelkem -- mint mondtam, a főzés nem kis munka --, és a kishölgyike közli velem, hogy nem eszi meg, hát én sem díjaztam volna. Kevés dologgal lehet úgy megbántani, mint azzal, hogyha nem kell a főztöm. Nem tudom persze, így volt-e. De ha a pasija, azaz a fiam előre szól, hogy ez a helyzet, az sem jön ki jobban: még itt sincs, de már dirigál, jön az igényeivel, hogy vegán főzzek? Alkalmazkodnom kell hozzá? Ez megint csak rossz érzést kelt.

Vendégségbe magaddal vinni a saját kajádat és azt enni viszont durva sértés, úgy is mondhatnám: bunkóság.

Ilyen esetben azt mondanám, lehet hazamenni. Vagy max felajánlanék kenyeret azzal, ami éppen akad. De külön nem főznék.

Jöhet a lepontozás, nem érdekel.

Amúgy tényleg nem értem, miért mentek mindig hozzá, ha ennyire nem működik a dolog? AK 47-est tart talán a tarkótokhoz, azzal terel, vagy mi?

Kedves utolsó! Olvasd el, hogy mit írt a kérdező! És, ha értelmezed, akkor máris rajössz, hogy mamának nem lehet jót tenni.

Ha a kérdező vega, akkor vega. Ha a mama így is ragaszkodik a látogatásokhoz(és ragaszkodik),akkor rántson ki egy cukkinit, vagy sajtot, vagy főzzön egy zoldséglevest, ezek gyorsan megvannak. De akkor nem tudna rinyálni.

Szóval itt nem a kérdezővel van a baj, mert azon kívül, hogy vegetáriánus, semmi rosszat nem tesz.

26-os, rögtön felfogtam, hogy idegenkedsz a vegetáriánusoktól, és a fiatal nőktől.

Hogy mindezt miért ennek a kérdésnek kapcsán fejtetted ki, az talány.

Az ilyen anyóstól mentsen meg az ég, mint a 26-os...

Aki arra hivatkozik, hogy az anyós kora mentség: az én anyósom lassan 70 éves, és neten néz utána új és vegetáriánus ételeknek, hogy nekünk örömöt szerezzen. Anyukám külön szakácskönyvet vett emiatt. Vagy van szeretet az adott szülőben, és igyekszik örömöt szerezni, vagy nincs, és akkor csak gáncsoskodk, ahol tud.