Szégyellem, de szinte már betegesen féltékeny vagyok a sógornőmre és úgy érzem, hogy anyósék is csak vele vannak elfoglalva. Mit tegyek ezzel az érzéssel?

Anyósod sosem fog úgy szeretni mint a saját lányát,sztem ez teljesen természetes,ne is akard,sztem a lányodat úgyan úgy szereti,csak kivetíted rá ezt az érzést.

Ahogy a soraidból kiveszem, teljesen rendben van az életetek, szépen megvagytok a férjeddel,van már gyermeketek is.Szerintem magadban kell lerendezned ezt a dolgot,mert gondolj arra:ez a helyzet mindig így lesz.Úgy értem,a sógornőd mindig a szemetek előtt lesz,és valószínűleg mindig gazdagabb lesz,mint ti,és ha olyan a genetikája vagy sokat sportol, vékonyabb is lesz.Meg ha szépnek született,az is marad.Szerintem gondolj arra,hogy egy életed van,nem érdemes azzal megkeseríteni,hogy mindig összehasonlítod magad vele.Ne tedd,mert egyrészt neked a SAJÁT életedet kell élned,a saját kis családoddal kell törődni, a férjeddel,akinek biztosan te vagy a tökéletes nő,és hidd el,a legfontosabb,hogy neki tetsszél.Ne legyen kisebbségi érzésed,mert nem kell.Gondolj arra,hogy amiből a sógornődnek több jutott,az nem az ő érdeme,a sorstól kapta.A környezetemben látom,hogy sokkal fontosabb,hogy valaki a "hozott anyagból",amit az élet neki nyújtott,mit tud kihozni.Ha tetszik a sógornőd alakja,sportolj többet,meglásd, utána máris csinosabbnak érzed magad.Vegyél szép ruhákat (lehet olcsón is,én is ezt csinálom),hogy szépnek érzed magad.De a legfontosabb,hogy tedd helyre az önbizalmad.Az a fontos,hogy neked jó legyen!Mert ha összhangba kerülsz magaddal,mások is megérzik,és szívesebben lesznek veled, a rokonok is többet sürgölődnek majd körülöttetek.A belső (és külső) szépségedért csakis te magad tehetsz,és ha derűs,vidám lány képét mutatod,meglátod,ugyanannyi "rajongód" lesz a családban,mint neki.Amúgy az első válaszolóval egyetértek abban,hogy anyósodnak mindig a lánya lesz az első,ez már csak így van,ismered a mondást:"a menyem nem a lányom".De ettől még szerethet nagyon.Lehet,hogy kicsit hosszú voltam,bocsánat,de a lényeg,hogy a saját képességeidet fejleszd,ne azt mérd,hol tartasz másokhoz (pl. a sógornődhöz képest),te magad légy a mérce!Amúgy biztosan van olyan a környezetedben,aki pedig téged irigyel a szép családod miatt,úgyhogy minden viszonyítás kérdése.Szép napot!

így van ahogy 2es mondja.adj magadra többet ,nem kell ahhoz rengeteg pénz .futni ,tornázni is ingyen van:).legyél kedves ,vidám ,a pénzüket meg felesleges irigyelni.szerintem téged is ugyanúgy szeretnek ,csak ezek az érzések miatt talán kicsit ellenszenvesebb vagy .

Szerintem ig felnagyítod egy picit a dolgot, de egyébként teljesen megértelek, nekem is rosszul esne. Nekem is nagyon rossz latni, hogy a sogornom korul mennyire ugralnak az emberek es mennyire oda van mindenki a gyerekeiert. Nem vagyok feltekeny, csak sokszor felduhit, hogy mi a frászért kell ennyire túlsztárolni, pedig a sógornőm ek iszonyat rossz termeszete van es lelkileg terrorizal mindenkit. Amivel egy anyosnal nagyon sokat tudsz a viszonyotokon javitani, az a kommunikacio. A ferfiak nem igazan meselnek az anyjuknak arrol, hogy mi minden tortenik veluk. En azzal loptam be magam anyosom szivebe, hogy mindig mindenrol reszletesen meselek neki, hogy hol jartunk, mit csinaltunk, mit foztem, stb. A legaprobb dolgokrol is tok sokat dumalunk es mindig mondja, hogy olyan jo, hogy en ilyen kozvetlen vagyok, mert a ferjembol semmit nem tud kiszedni, csak annyit, hogy "nem tortent semmi erdekes", a sogornom meg olyan ritkan hivja fel, igy roluk se nagyon tud semmit, hogy mivel telnek a napjaik. Nekem legalabbis ez a taktikam, ezzel harcolok ki nagyobb figyelmet magunknak/magamnak. Engem mondjuk az is osztonoz, hogy anyukammal nem tartom a kapcsolatot (nagyon rossz szulo volt), ezert parom anyjaban probalom az anyai torodest keresni.

Azert szerintem a lanyunk es annak gyereke mindig picit masabb(+ugye a rokonok egy ilyen csaladi rendezveny alkalmaval jobban is kotodnek ahhoz, akit szulesetol kezdve ismernek, mint az akit par eve). Meg nyilvan, azert a sajat gyerekerol beszelunk, ugyan ugy nem fog szeretni. Nem is tudna. Ettol fuggetlenul egy jo anyos-meny viszonyt ki lehet alakitani. Inkabb erre torekedj es ne versenyezz, mert ebbol nem jonnel ki jol.

hát nem is tudom, az apámat utálták a nagyszüleim és engem mégis szerettek.Nem lehet egy unokát másképp kezelni csak mert az nem a lányának gyereke,hisz attól még az az unoka a FIUK kislánya! Én nekem még nincs gyerekem,de sógoromnak már van és már most mindig csak a trónörökösről van szó, a férjem lényegében el lett felejtve.Ez még nem is zavarna, ha nem próbálnák folyton fényezni magukat és a picit,hogy még egy csöpp figyelmet se kapjunk. Sose értettem miért kell valakinek ennyire a figyelem,így amikor átmegyünk én csak bambulom a tv-t és hagyom éljék ki magukat, mert valahol szomorú, hogy ez okoz nekik egyedül örömet. De nem könnyű lenyelni azt, hogy érzed, nem téged akartak a fiúknak és ha már most tudom,hogy az én gyerekem marhára nem fogja érdekelni őket, ha fiú lesz(nagypapa kislány mániás),de azzal vígasztalom magam,hogy az anyám pont jó nagymama lesz és ennyi elég.

Az első pár válaszolót ki pontozta le?Szerintem jó válaszokat adtak,inspiráló ötletekkel.Kíváncsi lennék,hogy akiknek nem tetszett a válasz,azok mit tanácsolnának neki?Azt,hogy utálkozzon csak tovább?Hajrá pesszimizmus?

oké a lányához másképp viszonyul,de az unokájához miért viszonyul másképp? hisz ő meg a fia gyereke!!! Szóval oké menyt nem kell szeretni,de az unokát illene ugyanolyan szeretettel körülövezni, mint a másik unokát a lányától