Ez nektek is rosszul esne, vagy én fújok fel egy tök normális dolgot?
Két-három hét múlva szülni fogok. Tegnap meglátogatott minket anyósom, és elmesélte, hogy a másik unokája (a férjem első házasságából származó gyereke) biciklit fog tőle kapni húsvétra, mert amit tavaly vett neki, már elég rozoga.
Ezzel önmagában még nem lenne gondom, de az elmúlt 8 és fél hónap alatt még egyetlen egyszer sem kérdezte meg, hogy esetleg a babának szüksége van-e valamire, vegyen-e neki valamit. És sosem érdeklődött róla.
És így már most is azt érzem, hogy a férjem másik gyerekével bizony kivételezve van, a babára meg tesz magasról. Tudom hogy nem neki szülöm, meg nagyjából mindent meg is vettünk már, nem várom el, hogy anyósom vásárolja meg a baba kelengyéjét. De azért jól esett volna, ha legalább egy pár pici zoknit vagy valami más apróságot kapunk tőle, hogy érezzük, neki is fontos a baba.
De ez nem történt meg, és most úgy érzem, hogy őt csak a másik unokája érdekli. A férjem azt mondta, a másik gyereke születése előtt bezzeg minden sz*rt odahordott anyósom kérdezés nélkül, meg még számlát is nyitott a születése másnapján a gyerek nevére.
Nektek is rosszul esne ez az érdektelenség anyósotok részéről, vagy én fújom fel a dolgot? (Mielőtt azt írnátok, hogy biztos azért, mert én csábítottam el a férjemet és tönkretettem egy családot, közlöm hogy nem így van, az exfelesége lépett le anno.)
Kérdező!
Az mit jelent pontosan, hogy nem érdeklődik a baba iránt? Nem kérdezi meg, hogy hogy vagy/vagytok? Hogy mozgolódik-e? Hogy hány centi, hány kiló éppen?
Mert ha tényleg nem érdeklődik, az nem hiszem el, hogy nem esne rosszul mindenkinek. Én ezeket a terhes kolléganőmtől is meg szoktam kérdezni.
"Az mit jelent pontosan, hogy nem érdeklődik a baba iránt? Nem kérdezi meg, hogy hogy vagy/vagytok? Hogy mozgolódik-e? Hogy hány centi, hány kiló éppen?"
Soha szóba sem hozta a babát a terhességem kezdetétől mostanáig. Egyedül pár hete került szóba. Akkor is olyan szövegkörnyezetben, hogy felhívta a férjemet, hogy segítsen neki biciklit választani a nagyobb gyereknek. Erre a férjem mondta, hogy most épp nem tud, mert vidéken vagyunk a szüleimnél. Mire anyós közölte, hogy szerinte "ilyen előrehaladott állapotban már nem kéne utazgatnom". És ennyi, összesen ennyi tudomást volt hajlandó venni a születendő unokájáról idáig.
Nem puffogok, szimplán nem esik valami jól a dolog.
Ezért kiírtam ide egy szerintem tök normális kérdést, mert pártatlan véleményekre vagyok kíváncsi. A normális válaszokkal nincs is bajom, ha nem nekem adnak igazat, akkor sem. De az olyan beszólásoktól, hogy én anyósomtól várom el, hogy bevásároljon a gyerekemnek, stb, na ezektők igenis kinyílik a bicska a zsebemben.
Szóval azért nem beszélem meg anyósomal, mert nem tudom eldönteni egyelőre, hogy felfújom-e a dolgot vagy sem.
"Amúgy a férjednek hogy esik mindez, mármint ez a féltékenységed az első gyerekére?"
A férjem szó szerint azt mondta, hogy "hát ja, anyám igazán kérdezhetett volna valamit a babáról, és nem kéne évente új biciklit vennie a gyereknek".
És nem, ez nem féltékenység részemről, nem a másik gyerekkel van bajom, hanem anyósom viselkedésével. De neked hiába magyarázom, mert te már eldöntötted magadban, hogy én vagyok az aljas szemét.
Majd rájössz, hogy a szeretetet, figyelmet nem lehet kierőszakolni. Ha nem érdekli az anyósodat a születendő baba, akkor fejre is állhatsz, így lesz.
Lehet, hogy úgy van vele, ott vannak a te szüleid, számtalan ilyen történet van.
Minek kérdezed a véleményünket, ha utána nekiállsz minket győzködni??
Ezt sosem értettem...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!