Feleségem szülei miért erőltetik ránk magukat?

Itt csak Te vagy a kulcs. És csak egyféleképpen tudsz változtatni: beszélgetéssel.

Ugyan nem értem, hogy az elmúlt évek alatt hogyan is nem tűnt fel ez a dolog, ami - ahogy írtad - már akkor elkezdődtek - csak azóta súlyosbodtak. Akkor, amikor elkezdődött ez a "jelenség", na akkor kellett volna valahol egy egészséges egyensúlyt teremteni, de ha már ez megtörtént, akkor csak a megbeszélés marad. Intelligensen, nyugodtan de határozottan jelezd a feleségednek, hogy ez így neked nem felel meg. Vezesd le neki is, ahogy nekünk is, hogy mit látsz a hétvégékből, mennyit tudsz pihenni (semmit). Mondd el neki, hogy úgy érzed, hogy a családja uralja az ő mindennapjait, a hétvégi kötelező programok pedig elrontják a tiéteket. Ha a feleségednek fontos vagy, akkor ezeket végighallgatja és akár a szüleivel való konfrontálódás árán változtat. Nyilván egy ilyen berögzült rutinjellegű dolgon már igencsak nehéz lesz, de egy próbát megér. Nonszensz, hogy minden nap hazalátogat és ha nem tenné "hűtlennek" tartaná magát. Ez a kényszeres anya-szülő kapcsolat teljesen irreális.

Nem normális, hogy fél éves házasként már most fulladozol a házasságban. És - ahogy többen is megemlítették - ha jön a gyerek, akkor aztán elszabadulhat a pokol, ha nem történik változás. Akkor aztán akár hozzátok is költözik az anyós, hogy mindenben segítse a lányát, akkor aztán igazán fogsz fulladozni.

Amíg ez a helyzet nem oldódik meg, addig ne is nagyon vállaljatok gyereket, mert utána végképp felőrlődsz.

Ha pedig a feleséged nem látja be, hogy immáron Te vagy az első az életében és veled kötötte össze az életét és nem lazít a kötelező jellegű szülői látogatásokon, akkor felmerül a kérdés, hogy ennek hosszú távon van-e értelme.

Most miért kellett azért lepontozni, mert azt írtam, hogy nem férfiként viselkedik a kérdező?

Talán igen?

Akkor minek kérdezel, ha fáj az igazság?

Lehet lepontozni, de ezért nem kell együttélés nélkül összeházasodni. Ha együtt éltetek volna előtte, és ezt láttad volna, és nem változik a helyzet, nem vetted volna el. Most meg szívás van, mert házasok vagytok, macerás a válás, meg fél év után kicsit gáz is, főleg ha volt csinnadratta, de az más kérdés.

Anyósodék amúgy rohadtul önzők, nem akarják elengedni a lányukat, csak magukkal foglalkoznak. És igen, a feleségedet életképtelenné, befolyásolhatóvá tették, aki nem bír (inkább nem mer) leszakadni róluk, pedig kellene, az az egészséges. Mi lenne, ha a te családodban is szent lenne a vasárnapi ebéd, és ők is ragaszkodnának a jelenlétetekhez? Az le van szarva, csak az ő akaratuk érvényesülhet? Láthatóan a ti életetek se érdekli őket. Egy megoldást látok: megmondod a feleségednek, hogy ez így rohadtul nem egészséges (akár megmutatod neki ezt a kérdést és a válaszokat), és vagy felfogja, hogy most már ti egy külön család vagytok, külön szokásokkal, és ennek megfelelően cselekszik, vagy keressen egy papucsot, aki hajlandó anyóséknak behódolni.

Amúgy mi is mindig valamelyikünk szüleinél eszünk vasárnap, mert közel lakunk egymáshoz, és mert miért ne, de ez még véletlenül sem kötelező program, ha nem akarunk, nem megyünk, és nem veszi el az egész napunkat. Az meg nonszensz, hogy anyucival kidumáljam a kapcsolatunkat, vagy bárkivel, nem tartozik senkire, hogy köztünk mi hogyan zajlik a férjemmel.

27N

én lehet, hogy eljátszanám, hogy akkor szombaton viszont megyünk az én szüleimhez fél napot elpancsolni. Az én nagymamám sem mai csirke, ráadásul együtt él anyukámmal, akiktől úgy költöztünk el anno, hogy előtte mindig nagy közös ebéd volt minden nap, ha mindannyian otthon voltunk. Soha, eszükbe sem jutott, hogy ezt erőltessék költözés után. Ez a cserbehagyás... Ki kell találni valami köztes utat, mondjuk havi egy belefér, vagy valami - de ha neked nem jó, akkor beszélj asszonnyal, ő meg verekedje le az akaratotokat a szülein. Ez így nem együttélés, hanem óvodai ellátás, napköziotthon. Egyébként nekem párom hasonlóan nem volt hajlandó otthon konfrontálódni - én közöltem, hogy gyereket csak olyannal vállalok, akinek a mi akaratunk fontosabb anyucinál, mert ha a lázas gyerekem apja enged anyuci zsarolásának, az senkinek nem jó. Ez hatott.

22n

Legyen kompromisszum, legyen havonta egy teljes vasárnap a nagy családé ahol te is részt veszel.Ezenkívül ha nagyon akarja legyen 2 hetente egy amikor ő csak elmegy te meg pihensz így a szülők 2 hetente láthatják te pedig csak havonta egyszer mész, és még lesz egy teljes totál szabad napod. Arra meg kérd meg a nejedet ha nem akarja hogy a haverjaiddal mindent megbeszélj róla, szextől kezdve ,akkor legyen szíves privát témaként kezelni a kettőtök életét.

És most jössz egy sörrel ;)

Erre szokás azt mondani, hogy "Lakva ismerkedik meg az ember".

Gondolom házasság előtt nem laktatok együtt, így mondjuk elhiszem, hogy nem tűnt ez annyira fel.

Én csak 1-et tanácsolnék: mivel a beszélgetés vagy befenyítés úgysem használ, és várhatóan neked fog esni az egész család, hogy milyen csúnya vagy, hogy a családi harmóniát fel akarod rúgni, VÁLJ EL!

És hidd el, ez egy gyerek születése után maga lesz a földi pokol. A feleséged nem normális, és úgy viselkedik, mint egy napközibe járó kisgyerek, és gondolom neki így van jól, ő is igényli ezt. Tehát vagy megszoksz vagy megszöksz!

Az, hogy ennyire kitárgyalja a kapcsolatotokat már csak hab a tortán.