Mért van az hogy az apóssal sosincs annyi baj mint az anyóssal?

Az elsővel egyet tudok érteni. Az apósok általában beleszarnak az egészbe.

Mondom ezt úgy, hogy én nagyon szeretem apósomat, apósnak tökéletes - kedves, vicces, aranyos, jófej, segítőkész, nagypapának is remek... de a férjemnek szörnyű apja volt, sosem vállalt iránta felelősséget, sosem érdekelte mi van vele, sosem beszélgetett vagy törődött vele. És sajnos az apák többsége ilyen.

Szerintem ez a trend igazán egy 10-15 éve kezdett megváltozni, hogy a nőknek is egyre fontosabb lett olyan férjet választani, akikkel egyenlő arányban, normálisan tudják nevelni a gyereket. Bár nem szép dolog, mégis azt látom, hogy a mai 40-50 éves szülőgeneráció, a jelenlegi fiatal anyósok-apósok (hiszen nekik most 20-30 évesek a gyerekeik) még bizony többségében úgy éltek, hogy már mindkét szülő egyenlő arányban dolgozott, de a házimunka, gyereknevelés továbbra is a nő dolga maradt nagyrészt, a férj csak amolyan mellékesként volt ott a családi életben, nem ő maradt otthon a beteg gyerekkel, nem ő öltöztette, nem ő főzött rá, nem ő tanult vele, nem ő vigasztalta, stb. Ebből kifolyólag nem is alakultak ki igazán szoros apa-gyermek kapcsolatok, ezért ezeknek az apáknak a többségét nem is érdekli túlzottan mit csinál a gyereke és mit nem. Ezzel szemben a mai anyósok többsége egyedül viselte a terhet, és ha akarja ha nem, sokszor túlzott szeretettel vagy ragaszkodással csüng emiatt a gyerekein.

Ahogy ez fokozatosan változik, tehát ahogy manapság egyre több nő egyre nagyobb hagnsúlyt fektet arra, hogy az apa is otthon legyen a gyerekkel, stb. Majd meglátjuk ők milyen apósok lesznek :))

Nálunk mindkét részről csakis az apósokkal van baj.

Nos, akkor mára ennyit is az általánosításokról. :)

Egyébként sokszor van, hogy az anyukák nehezen viselik, ha megjelenik a "másik nő" az egyetlen kisfiuk életében, az apák meg néha az egyetlen kicsi lányukat féltik az összes férfitől és senkit nem tartanak méltónak hozzájuk. Tehát amikor a szülők nem akarják kiengedni a szárnyaik alól, a fészekből a gyereküket, akkor szoktak szoktak problémás anyósokká, apósokká válni.

Abban nem értek egyet, hogy két nő ritkán jön ki egymással.

Két nő, akit ugyanaz a férfi érdekel, az igen. Ők ritkán jönnek ki egymással. Ráadásul mindkettőben ott van, hogy a másik ad valamit, amit az egyik nem tud. Az anyák féltékenyek a menyük intim kapcsolatára a fiukkal - nem magára az aktusra, hanem egy intim dologra - a menyek meg tudják, hogy az anya mindig az anya marad, egy életnyi érzelmi zsarolás van mögötte.

Az apósok nem érzik riválisnak a menyüket,ezzel szemben az anyósok...hajajj!!! Akkor van igazán gond,ha a rivalizálásban a fiú-férj az anyja pártján áll. Ő az igazi anyuci pici fia.

Vannak kivételek is,volt egy anyósjelöltem,nagyon jó volt a kapcsolatunk,még a fiával való szakítás után is tartottuk a kapcsolatot.Sajnos már nem él :(

Az anyósom viszont :(