A barátnőm nem akarja többet az anyámmal tartani a kapcsolatot. Mit tegyek?

A legtöbben már leírták, hogy fel kéne nőnöd. Választanod kéne, vagy a barátnőd , vagy anyu szoknyája.Nem azt mondom, hogy meg kéne tagadni anyukádat.Dehogy!!!Egyszerűen csak nem kéne engedned, hogy beleszóljon a kapcsolatotokba, illetve, hogy beszólogasson.

Azt azért ne gondold, hogy ez elsősorban anyukád, illetve a barátnőd problémája. Ez egyértelműen a barátnőd és közted lévő problémát jelzi.Nem úszod meg azzal, hogy csitítgatod , békítgeted őket.Ha nem oldod meg ezt a kérdést , akkor a barátnődnek előbb utóbb nem csak anyukádból lesz elege, hanem esetleg belőled is.

Nekem az anyóssal volt sok gondom, mert a lányán keresztül beszólogatott,nagyon befolyásolta a lányát.Először a "mamára" haragudtam nagyon, aztán később rájöttem, hogy semmi köze ehhez az egész ügyhöz a "mamának" . A feleségem volt gyenge, (én meg hülye, hogy ezt nem láttam át előbb) ő a háttérből(mármint a feleségem) mindenféle konfliktust kerülve próbált ide is meg oda is helyezkedni, ahogy a pillanatnyi érdeke megkívánta.Amint ezt átláttam , jöttem rá, hogy nekem semmi dolgom az "anyóssal" .Rájöttem, hogy ezt a kérdést teljes mértékben a feleségemmel kel rendeznem.Csak mondom, hogy ha a barátnőd rájön, (lehet hogy ő már rájött) hogy nem az anyukáddal van igazán baja , akkor elképzelhető, hogy válasz út elé állít.Akkor már csak az lesz a kérdésed, hogy anyu, vagy a barátnőd.Illetve a felelősséged felismerése,felvállalása, vagy a felelősséged átruházása anyukádra , barátnődre.

Mielőtt a férjemhez hozzámentem volna, még bővel a lánykérés előtt, megbeszéltük, hogy az én életemben ő az első, az övőben pedig én, és ezután következik mindenki, és minden más. Beleértve ebbe a családot, barátokat, munkát, függőségeket is. A párom az, akivel együtt élet, családot alapítok, problémákat oldok meg, együtt örülök vele, támogatjuk egymást, így minden olyan küldő behatástól védem, ami árt a kapcsolatunkat, beleértve a család, vagy a barátok nemtetszését is.

A helyzetedre a megoldás nagyon egyszerű, csak egyben nyilván nehéz is, ha ennyi idő után nem tetted meg. A szülők néha nem fogják fel, hogy a gyerekük felnőtt, és képes saját döntéseket hozni. Nem kell bunkónak lenni anyukáddal, tehát nem kell választanod közöttük, csak az eldöntened, hogy melyikkel akarsz párkapcsolatban lenni, ergó melyiknek a véleménye eggyel fontosabb.

Én nagyon szeretem és tisztelem a családom tagjait, és ez akkor is így lenne, ha ők nem szeretnék a férjemet. Csak szimplán meg kell mondani anyukádnak, hogy nem beszélhet így a párodról, és hogy te normális kapcsolatot akarsz anyukáddal, de ez csak akkor lehet, ha ő is hajlandó erre. A párod meg úgyis megenyhül, ha látja, hogy anyukád is normálisabb lett, és ha látja, hogy kiálltál mellette.

Az a helyzet, hogy le kéne válni anyukáról.

"de hát anyám mégiscsak az anyám".

Szerinted ANYA az ilyen ember?! Nem attól lesz valaki anya, hogy a biológia szerint képes funkcionálni, hanem attól, ahogyan a gyermekével bánik. Anyád egy aljas dög - már megbocsáss -, aki birtokolni akar téged, örök kicsifiam szinten tartani, és ezért a barátnődet mindenáron leválasztani akarja rólad.

Nagyon becsüld meg a lányt, mert minden épeszű nő már régen dobott volna téged egy-két év után.

Mit tegyél?

Nőj fel, vedd feleségül a lányt, ha pedig anyád tovább cirkuszol, akkor őt zárd ki az életedből. Azaz: válaszd az anyádat helyett a feleségedet.

Ismered a Bibliát? "elhagyja apját-anyját" s a választottjával megy tovább. Na ez a felnőttéválás.

Szerintem az a túlzás, hogy csak a barátnődtől vársz alkalmazkodást,főleg,hogy ő 7évig alkalmazkodott, anyukád meg még így is megalázta.Ha normális kapcsolatot akarsz köztük, akkor mindkét félnek kéne engednie.

Anyád vajon tényleg igazán szeret téged, ha megmérgezi a kapcsolatodat?