Szerintetek hisztis vagyok, vagy kicsit igazam van?

Hisztis vagy .. a laporoszkopos - gondolom epe - mütét nagyon messze van a hasi mütéttől. Nem hiszem el hogy olyan rohadtul fáj, hogy nem birod a gyereket felemelni.

4 db 1 cm hosszú vágásról beszélünk ...

Akkor tuti én vagyok valami csodalény ... nekem semmi bajom nem volt utána.

11

15-ös, mindenki máshogy viseli a műtétet, pl. Ami neked meg sem kottyan, az másnak lehet, pokol, és viszont, szóval ne minőítgesd a kérdezőt!

Kérdező: a lényeg, hogy nem azt csinálta a nő, amit kértetek tőle, és még neki áll feljebb? Álljon, én elküldtem volna a fszba, szerintem.

Férjed, amúgy mit szólt ezekhez?

Lehet, hogy neked, te csodalény nem volt otthon egy kúszó-mászó örök mozgó esetleg 10+ kilós gyereked. Azon kívül lehet, hogy az orvosod se ugyanazt mondta. Nálunk pl. a családban két embert két helyen műtöttek ugyanazzal, az egyiknek azt mondták, hogy úgy egy hétig azért kímélje magát és annyi, a másiknak meg azt, hogy 2 hétig egy ásványvizes üveget se emeljen fel sőt még szarásnál se erőlködjön a budin majd utána még egy hétig kímélő életmódot kell folytatni. Na? Ha neked ilyet mondanak, hogy egy üveg vizet se emelhetsz fel, te nagy vidáman mindent megcsinálsz, mert megy ez, meg állítólag másnak is megy, vagány vagy te, vagy betartod amit mondtak, nehogy tényleg baj legyen? Főleg, ha van egy gyereked, aki miatt egészben kell maradnod és inkább egy hétig nem csinálsz SEMMIT, mint megerőlteted magad és utána még tovább nem csinálsz semmit, míg azt helyre nem hozzák.

A kérdésben szereplő rokon meg hülye. Nálunk is ilyenek az idősebb rokonok, elég buták, nekik a segítség meg a gondoskodás annyiból áll ki, hogy főznek sok nehéz ételt és boldogok, hogy ők megtették amit kő', és milyen sokat segítettek. Más eszükbe sem jut, meg nem is fűlik a foguk hozzá, nekik csak az etetés fekszik. Nekem az a szerencsém, hogy se anyósom, se anyám nem nagyon szeret főzni (anyósom meg nem is tud és ezt tudja is) így ha segítségre szorultunk eddig műtét miatt, akkor ha eljöttek, akkor mindig csak összeütöttek valamit gyorsan, ami ehető, de a többi időt azzal töltötték, hogy tényleg olyat csináltak, amit kell. Mikor viszont anno anyáméknak kellett segítség gerincsérv műtét miatt, akkor nagyanyám is eljött, de ő is abból állt ki, hogy reggel nyolckor bevonult a konyhába, és mindenfélél sütött főzött, azután rendet rakott ami felfordulást csinált a konyhába utána megnézte a "sorozatát" aztán csá. És ő sem értette, hogy mi ezzel baj, hisz ő mennyit segít.

Ebben a konkrét esetben már nem segít,de szerintem talán meg lehetett volna előzni.

Amikor jött,minden napra előre bevásárolni -a férjnek ,előző este- ,reggelre fölírni pontosan,hogy mit csináljon.Reggelire ezt,utána elmosogatni,gyereket sétálni vinni,semmi bevásárlás közben,utána hazajönni,ezt és ezt csinálni ebédre,stb.amíg a gyerek szundít,pihenni;utána gyereket megint levegőztetni,stb stb.

A férjjel megbeszélni,hogy ha csak neked főz,nem eszed meg,hanem nekiállsz nekem valami egyszerű kaját csinálni,és otthagyod a kedvenc kajád is,és engen símogatsz,a fene egyen meg.Törődsz a gyerekkel,elviszed magaddal bevásárolni másnapra.

Második nap próbálkozni még egyszer ugyanígy;ha nem megy,megköszönni,hogy próbálkozott,de nekünk másra van szükségünk,inkább tessék hazamenni,kedves rokon.

Sajnos,úgy náz ki,a férj legalább annyira hibás,mint a rokonnéni.Bocs.