Nagyon kellemetlen helyzetbe kerultem. Mit tennetek a helyemben?

Hát nálam is csinált anyós ilyet, konkrétan nem írom le mit, mert biztos megismerne, de én kb. úgy reagáltam le, hogy nem szeretgettem a lelkét, hanem kimeredt a szemem és rákezdtem, hogy atyaúristen, ezt így, hát hogy a jóistenben lehet, jobb lett volna, ha hozzá sem nyúlsz.

Bunkóság volt? Na és aztán. Ha mosolyogva, kedvesen mondom, akkor nem fogja fel, hogy nem csak, nekem nem felelt meg, amit csinált, de káros volt és jobb, ha ül a seggén, mert nem fogom megsimogatni a kis fejét, ha valamit tönkre csesz, nem véletlen mondtam, hogy nem kell csinálni.

Megsértődött vagy sem, nem nyúlt hozzá többet. Szerintem nem kell kivárni míg valamit tönkre tesz. Pl. ha nálunk játssza el a hideg zsíroldót az ebédlő asztalon, akkor bäszhatjuk a 80 ezres faasztalt. Ha tiéded nem marta a fel azzal a szarral, akkor tedd össze a két kezed.

Ha tovább udvariaskodsz, előbb-utóbb drága dolog fogja bánni, nálunk is majdnem az volt, de szerencsére észrevettem.

"Bár az írásképedre fordítanál fele ennyi energiát, mint a takarításra.

Szerintem mond meg neki, hogy háklis vagy. " ...helyesírás, nyelvtan...bagoly mondja...

Az én Anyósom is az szereti játszani ha itt van hogy ő egy igazi cseléd. Beszedi szó nélkül a félig megszáradt ruhát,(hogy mire hazajövünk rend legyen) kissé nedvesen négyszögletűre tűri, amit egyrészt én újra kiteregetek, vagy amelyik mégis megszáradt, újratűröm, mert a szekrénybe ezzel a tűrési móddal nem fér be!( Ő is ritkán 3 havonta 2-3 napot van nálunk de ezt speciel 11 éve tudja hogy így van mert azóta nincs új ruhásszekrényünk, mégis megcsinálja.)

Szintén van 11 éve mosogató gépünk és ha eljön arra két napra akkor nem a gyerekekkel törődik amiért nyavajgott hetekig hogy nem látja őket, hanem mosogat és mosogat.Én és férjem ott állunk és mondjuk megy Menjen Be a gyerekekhez!Nem kell elmosogatni!!! A gépbe kell bepakolni! A válasz hogy már csak néhány dolog van azt befejezi.Néha férjem határozottabban kéri hogy ne csináljon ezt vagy azt, pláne ha az ő pólói kerülnek vizesen összetűrésre.

Én általában tehát a férjemnek szólok, hogy szóljon Anyósra hogy ne nyalogassa az újját sütmény tészta gyúrása közben vagy a lekvár töltelék belerakása közben, mert guszustalan és általában akkor leáll egy kicsit.

Hosszú távon csak kipihenni tudom, meg ilyen fórumok kiírásával feldolgozni.:-)))

A másik hogy nem eszik nálunk rendesen, bár mára azért pozitívan fejlődött ebben is, de régebben más volt: Ha főztem levest, rántott húst, rizst, burgonyát, volt savanyúság a végén sütemény, szóval komplett menü.80 kilósan is csak csipegetett, egy fél szelet rántott hússal beérte, majd (mosogatás után sutyiban a konyhában időzve egyedül) megken egy vajas kenyeret és ha rajtakapjuk kijelenti hogy nem éhes, csak úgy megkivánta és azért eszik egyet.

Az egész azért van mert nem akarja megenni előlünk!

Hozzáteszem sokkal de sokkal jobb körülmények között élünk mint ő és jól keresünk, tehát nincs rá szükség hogy kajával spóroljunk!

Egyébként Ő is aranyos, kedves és segítőkész, szeretetre méltó csakhogy a fentiek miatt nehéz vele az élet néhány napig is.De azt kibírom!!!