Nem köszöntötte a kisunokáját. Vajon miért?

Miért nem hívod fel, vagy mész át hozzá te megkérdezni, hogy van-e valami baj, hogy nem jött át mert vártátok.

Ha lepattint, és azt mondja nem volt kedve, egyszerűen mondd meg neki,hogy ez neked nagyon rosszul esett.

Azt viszont ne tedd amit tervezel, hogy most nem szólsz egy szót se, hanem bevágod a durcit, és azt várod, hogy majd egyszer ha megint megy, kitalálja hogy miért viselkedsz úgy, ahogy.

Amúgy persze amellett, hogy erre a viselkedésre a nagyi részéről talán nincs igazi mentség, én úgy gondolom, hogy valami pszichés probléma, akár egy pánikbetegség is állhat a háttérben. Abból gondolom, hogy még nem vitte magához a kicsit. Szóval mielőtt pálcát törnél, derítsd ki, hogy mi az oka. Lehet, hogy álmodba se gondolnád hogy mi is a valós helyzet. Jobb ezt tisztázni.

Ez a nagymama egyszerűen ilyen. Nem minden ember képes úgy kimutatni a szeretetét, hogy agyonölelgeti a másikat. Lehet, hogy a tömget sem bírja. Pl én is kiészülnék ha valakinek a születésnapi bulijára kellene menni, neadjisten nekem csinálnának.

Szerintem te vagy az aki eltúlozod a dolgot. Semmi olyat nem írtál amivel "szabályt" szegett volna meg. Kedvesen beszél az unokájáról, felköszönti, ha távolról is. Az, hogy valaki érzelmileg visszafogottabb, nem bűn. Nem akarni buliba menni, sok ember közé vagy akármi ilyesmi szintén nem bűn. Vigyázni rá pedig nem kötelessége neki.

Ez a nagymama már csak ilyen, fogadd el így, ahogy van. Nem hiszem, hogy álszent, csak valószínűleg az ő nagyszülei is ilyenek voltak, ezt tanulta meg.

"Folyton azt mondja,hogy a picink a legszebb gyerek,és mindenkinek dicsekszik a gyerekünkkel."

Látod, nem rossz ő, csak épp nem tudja kimutatni a szeretetet.

Ne bántsd a férjed, mit vársz tőle, hogy leszidja az anyját? Annak mi értelme?

Mások megjegyzéseivel nem kell foglalkozni.

Kérdező, ez van. Ezt a lapot osztotta az élet.

Ennyi.

Fogadd el, felesleges küzdeni ellene.

miért, annak jobban örülnél, ha állandóan ott rontaná a levegőt, és folyton belepofázna, hogy neveld a gyereket? Nincs ezzel semmi gond, nagymama éli a kis saját életét, éld te is a sajátodat.

Másrészt meg, bizonyított pszichológiai tény, hogy a nagyszülők jobban kötődnek a lányuk gyerekeihez, mint a fiukéhoz. Ugyanis a lányuk gyerekeiben nagyobb az esély arra, hogy a génjeik öröklődnek.