Bárkivel kijövök, de anyósommal miért nem tudok beszélgetni?

Én próbálkozok nyitni felé, de nem megy. Lassan 1 éve, hogy együtt vagyunk a párommal, ő otthon lakik, sokat vagyok nála, tényleg napi szinten, előfordul, hogy ő már reggel elmegy dolgozni mikor én még alszok és kettesben maradok anyósommal. Furcsa. Teljesen más mint az anyukám. Állandóan panaszkodik, minden rossz, mindenért morog. Nem rá morog csak egyfolytában ..ar valami. Nem tudok mit kezdeni az ilyen emberekkel. Pedig mindenféle emberrel kijövök és van hasonló ismerősöm, de vele azért néha lehet értelmes dolgokról beszélni. Anyósommal nem. Már próbáltam azt is, hogy "Jajj igen ez tényleg szörnyű". Szóval hogy egyetérteni, hogy milyen ..ar is az élet, de az se jött össze. Pl többször előfordult hogy panaszkodott mi történt vele, elkezdtünk beszélgetni, mondtam hogy velem is történt már hasonló, elkezdtem volna meséli, kb 3 mondat után közbevágott és elkezdte újra elmondani hogy neki milyen rossz. Semmibe vesz kvázi. Máskor is, nagy nullának érzem magam. Hogy lehet ezen segíteni?