Anyós gondok, ilyenkor mit lehet tenni? (bővebben lent)
Én 26 vagyok, a párom 27. Fél éve lakunk együtt, én költöztem hozzájuk. Hozzájuk, hozzá, és az édesanyjához. Anyósjelölt pajti ki nem állhat, de főként ezt akkor teszi mikor a fia nem látja/hallja. 12 órában dolgozok, heti 4szer, emellett van egy mellékállásom, valamint szombatonként suliba járok, amire még sokat is kell tanulni. Segíteni is ott segítek ahol tudok, de neki semmi sem jó. Ha elmosogatok újra elmosogat,kioktat hogy ez így nem jó. Főzni már nem is merek és nem is fogok, mert ha csak egy csepp piszok, vízcsepp vagy bármi marad utánam, kitör a haddelhadd. Ha valami kell neki, nem várhat egy percet sem, de szó szerint. Volt hogy már az sok várás volt neki, hogy épp vécén voltam, és mondom le kellett húznom és kezet mosnom. Nem, azonnal kell. Tanulni is nehéz, mert azt is félbe kell hagyni, ha füttyent egyet. Sokszor azt i sérelmezi, ha nem találom ki, mit szeretne. Sokszor mondja hogy a fia nem tudja hová tette a szemét, hogy egy ilyen életreképtelen nőt választott, aki elhanyagol mindent. Persze ez nem igaz, de ki vitatkozik vele arra nincs erőm egyszerűen. Az elején próbáltam vele valahogy kijönni, ma már nem megy. Egyik fülemen be másikon ki, de közben azért gyűlik bennem az ideg. GYakran úgy megyek haza hogy remeg a gyomrom mi vár rám megint. Pedig szükségem lenne pihenésre. A párom másként dolgozik, ő nemigen látja ezeket. Beszéltem vele, azt mondja viseljem el valahogy, még egy év míg külön tudunk költözni, meg úgyse lehet olyan vészes mint elmondtam ( igen, mert ha ott a fia, a kedves mama átmenetileg kevésbé lesz sárkány). Volt már vitánk mert feszült voltam, de igyekszek nyelni, mert ha mindig a mama miatt veszekszünk arra rámegy a kapcsolatunk. Albérletbe nem tudunk költözni, minden fillérre szükségünk van.
Kérdésem: Aki volt már hasonló cipőben, hogyan oldotta meg? Fél éve vagyok még csak itt, és még egy évet kellene, belegondolni is rossz. Tapasztalatokat! Mit tehetnék?
Hát én nem tudom, mi az oka annak, hogy ezt el kell viselned, 1 év baromi sok idő, apukám volt hasonló, amint volt rá alkalmam elköltöztem, és nem bántam meg.
Ha a fia ennyire lesz.rja, akkor mikor nincs otthon, akkor lehet, hogy nem engedném el a fülem mellett a sértéseket, hanem visszaszólnék, nyugodtan megsértődhet. Úgy sem tudja bebizonyítani, aztán majd csak hápog, mert senki nem fog hinni neki. Te meg csak tagadj mindent, azt mikor ott a párod, akkor legyél kedves vele, ahogy ő veled, ő úgyis támadni fog, mert ideges lesz, hogy a fia előtt nyájaskodsz. Úgyis csak azt fogják látni, hogy téged b.zerál.
Szólj vissza. Mi történik legrosszabb esetben? Elküld? Albérlet, rokonok. De én ezt nem tűrném, azért felnőtt nő vagy, ne gondolja, hogy ilyeneket megengedhet magának. Erre mondom én, hogy nem kell tisztelni csak azért, mert a párod anyja, vagy mert befogadott. Gondolom azért fizetsz is valamit, úgyhogy ezért megint nem kell talpat nyalni.
Van ilyen, amikor bejelentettem anyámnak, hogy megismerkedtem valakivel, mintha magamban beszéltem volna.
Az én feleségem bőgött, amikor először egyedül hagytam őket anyámmal...
Utána megbékélt vele.
26 éves felnöt dolgozó emer vagy, mi a búbánatért is költöztél össze az anyósal nem sajnálak
felnött ember gondolkoznon...
Nem kedvel teged.
De megmondom,akarmennyit fizetsz a rezsibe, ha visszaszolnal nekem, akie a haz, masnap mar mashol aludnal.
Én nem tudnék így élni.
És az 1 évben sem hinnék, a párodnak jó így. Az 1 évből lesz 2, és több is. Most költözzetek külön.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!