Ti erre mit reagáltatok volna?
A párommal 6 éve vagyunk együtt és több mint 2 éve együtt élünk (albérletben). Anyagi gondjaink szerencsére nincsenek, jelenleg saját lakásra gyűjtünk.
Sokszor beszélgettünk a közös jövőről és úgy döntöttünk, hogy hivatalosan is összekötjük az életünket. 3 hónapja volt az eljegyzésünk, nem volt semmi nagy felhajtás, együtt kiválasztottuk a gyűrűket, megvettük, majd elmentünk egy sétarepülőzésre és ezt követően feltette a nagy kérdést. Ezután látogattunk haza a szülőkhöz, hogy elújságoljuk a hírt, aminek látszólag mindenki örült.
Jövőre még nem, de 2016 tavaszán szeretnénk összeházasodni. Mivel se én, se a párom nem vágyik lakodalomra és igazából nem szeretnénk erre az egy napra 200-300-400 ezer forintot vagy akár többet kiadni ezért elhatároztuk, hogy csak két tanús esküvőt fogunk tartani, de ezt még egyik családtagnak sem mondtuk eddig, hiszen csak egymás között tervezgettünk. Még szóba került az, hogy esetleg ha tényleg szeretnének a szülők is részt venni, akkor tartunk egy szűkkörű esküvőt a családtagokkal, de ha nekik nem jelent problémát akkor maradunk a két tanúsnál.
Tegnap a párom anyja emlegette, hogy valami ismerősének volt esküvője és milyen sokba kerül egy esküvő, így gondoltam ha már témánál vagyunk felvezetem neki finoman, hogy mi csak két tanús esküvőt szeretnénk majd tartani, hiszen annak a pénznek úgyis lesz helye a lakás vásárláskor. Kíváncsi lettem volna, hogy fogadja, de a lényegig már el sem jutottunk..
Mondtam neki, hogy "még mi sem tudjuk pontosan, hogy hol és milyen formában fogjuk megtartani az esküvőt". Erre ő teljesen meglepődve megkérdezte, hogy "milyen esküvőt??" Mondtam neki, hogy "hát a mi esküvőnket". Erre pedig azt mondta, hogy "nem kell még esküvő..."
Egyszerűen nem is értettem a dolgot, úgy csinált mint aki most szembesül azzal, hogy a fiának esküvője lesz és fogalma se lenne semmiről. Nem feszegettem tovább a témát, mert a meglepődöttségtől már nem tudtam mit mondani. Igazából nem tudom mire kellene még várnunk, illetve azt sem értem, hogy ő miért akarja azt megmondani, hogy mi a saját pénzünkből mikor, mit és hogyan csináljunk..
Szerintetek én gondolom rosszul vagy tényleg furcsa a hozzáállása?
24/N 30/F
Ők tuti, hogy nem fognak anyagilag besegíteni mert a párom anyjának nincs munkája hónapok óta (azt mondta tegnap, hogy nem is keres, azért mert a párom testvérének aki 26 éves és még velük lakik ebédet kell főznie, adnia)... :) Régebben is évekig csak 5 órában dolgozott amíg el nem küldték. Az apjuk pedig nyugdíjas és mellette dolgozik. Tehát nincsenek eleresztve anyagilag, sőt soha nem is voltak. Én amikor kezdtem jobban megismerni a családot meglepődve tapasztaltam, hogy se egy szülinap, se egy névnap, se egy karácsony, a gyerekeinek nem vesz semmilyen alkalomra még csak egy tábla csokit sem, de ő elvárja, hogy kapjon minden alkalomra. Cigarettára meg sörre természetesen azért van.
Most a szülinapjára a párom vett egy szál rózsát, egy doboz csokit, meg adott neki borítékban 3 000 forintot. Az anyja még ki se nyitotta de már kérdezte, hogy van benne legalább egy 5 ezres? A párom mondta, hogy annyi azért nincs mert nekünk is van mire gyűjteni. Aztán lebiggyesztett szájjal kiszedte a 3 ezrest és szemlélte az üres borítékot meg rázogatta, hogy tényleg nem adtunk többet?! Mondtuk, hogy nem, ennyi van jelenleg amit adni tudunk, ő pedig az felelte, hogy a mai világban a gyerekeknek kéne a szülőt támogatni.
Úgyhogy attól nem kell félnünk, hogy támogatni szeretne de soha nem is vártuk el, csak akkor az ő oldaláról se legyen meg a követelőzés, hanem fogadja el a mi döntésünket illetve azt ami van.
Na, az ilyen anyóstól mentsen meg az ég. Nem mennék többet hozzá látogatóba, ha így követelőzne.
Jobb, ha távol tartod magad tőle, mert ez a nő arra fog rámenni, hogy megfúrja a kapcsolatodat a vőlegényeddel.
Amikor a párom bemutatott annó az anyukájának, az anyukája utána azt mondta neki, hogy fiam, legyen ez az utolsó barátnőd és az első feleséged.
Szóval elsőre igencsak jó benyomást tehettem rá, meg utána is jól elvoltunk egymással. Azután amikor 1 év együttélés után jeleztük, hogy össze akarunk házasodni, a kedves anyós sárkánnyá változott. Hirtelen én lettem a gonosz perszóna, aki elveszi tőle az egyetlen kicsi fiát. Már másfél éve házasok vagyunk, várjuk az első babánkat, és annak ellenére, hogy láthatóan békességben, szeretetben élünk a férjemmel, az anyósom mégis beszólogat, hogy lehet korai volt a házasság is meg a gyerek is.
Tehát addig voltam jó, amíg csak barátnő voltam, de feleségként már én vagyok a nagy ellenség. Azt gondolom kedves kérdező, hogy nálad is ez lehet a helyzet. Megérezte az párod anyukája, hogy többé nem kizárólag az ő birtoka a kicsi fiacskája.
A legjobb, ha a kapcsolatot minimálisra veszed, és nem foglalkozol a vén szipirtyóval.
A pároddal beszéld meg, hogy bár tiszteled az édesanyját, de ezért és azért, hogy megmaradjon a jó viszony, lehetőleg minimálisra csökkented a vele való találkozást.
Legyél határozott, mert az elején kell bebizonyitani a párod családjának, hogy te egy önálló, erős ember vagy, és nem csak a kisfiúk párja.
Anyukát sem értem, de titeket sem. Ebből a beszólásból ekkora problémát csinálni teljesen felesleges, főleg, ha anyuka egy "érdekes" jellem.
A másik meg, ahhoz, hogy a szertartáson a két tanún kívül más it ott legyen nem kell pénz, arra nem kell gyűjtögetni, aki el szeretne menni azt miért kellene kizárni abból, hogy veletek örüljön? Utána nincs lakodalom és kész, esetleg elmentek egyet sütizni vagy valami.
Nemm mellesleg igaz, hogy ajándék lónak ne nézd a fogát, de 3000 Ft-t adni az anyjának ajándékba, amellett, hogy nincsenek anyagi gondjaitok, elég pofátlanság...
30 éves férfi anyja, ha ilyet mond a fia barátnőjének/menyasszonyának, hogy nem kell még nektek esküvő, akkor reméli, hogy szétmentek. Ez van. Ugyan, mégis mi másért mondaná? Nincs itt mit bonyolítani. Főleg egy harmincas férfinél, már inkább szorgalmaznia kéne, hog ideje lenne már megállapodnod fiam.
Az én anyósom mikor a férjem 33 évesen még a vőlegényem volt, akkor a gyerek témától parázott be, hogy nem kell az, meg úristen, még csak az hiányzik, nehogy legyen gyerek!!!! (nem voltam terhes, csak feljött a téma) én addig is tudtam, hogy nincs oda értem, de hogy a HARMINCHÁROM éves fiának, aki külön házban él a menyasszonyával rettegve mondja, hogy nehogy felcsináljon, az teljesen egyértelművé tette, hogy ez a nő abban reménykedik, hogy feltekeredek a kocsimmal a következő fára vagy valami, de szívódjak fel tutira. Most meg persze játssza, hogy mennyire szeret, hát majd pont elhiszem.
Köszönöm a válaszokat, nem csináltam ügyet a dologból csak elgondolkodtam rajta és kíváncsi voltam mások véleményére is ezzel kapcsolatban. Ha ügyet csináltam volna akkor már ott megmondtam volna neki a véleményemet..
A pénzen kívül kapott virágot és csokoládét, mint ahogy írtam korábban másnak se szülinapja, se névnapja, se karácsony úgyhogy szerintem örüljön, hogy van olyan akitől bármit is kap. Nekem is vannak szüleim csak az a különbség, hogy ők nem várják el azt, hogy kapjanak és örülnek a kicsinek is. Az pedig, hogy nincsenek anyagi gondjaink azt jelenti, hogy tudjuk fizetni az albérletet, a rezsit, van mit ennünk illetve tudunk mellette félre rakni valamennyit, nem kell másoktól kölcsön kérni hó végén. De az anyagiak nem tartoznak ide, ezt csak azért írtam le mert valaki mondta, hogy valószínű szeretné majd a párom anyja is támogatni az esküvőt.
Azt hiszem innentől kezdve ritkítom a találkozások számát az lesz a legjobb mindenkinek.
"nem kell még esküvő..." - hát akkor ne menjen férjez...
Nem dolga, meg főleg nem joga, hogy eldöntse, kivel, mikor...
Amúgy elég ellenszenves alak, ahogy írod, én az ELSŐ feleség kilétere is felfigyeltem.
Apámnak volt számos kifogása a feleségem ellen, jó másfél évig nem találkoztunk, de hát nehogy már a szülő döntése legyen ez!!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!