Ti tudnátok ilyet tenni? Normális dolog ez?

16-osnak írom, hasonlítsd össze a kirándulásokat a szülésekkel.

Amúgy van, aki érti, hogy min akadtam fenn, tehát nem lehetek akkora balfék.

A megjegyzés azért háborított fel, mert a még gyermektelen menynek egy fia rokona nincs, sajnos anyukája is meghalt, s én azon gondolkodtam, hogy neki nem fog tudni segíteni senki, ő meg kapta ezt a megjegyzést, és még rohangálhat és főzhet anyósra pluszban mindenórásként. De mondjuk, azt a lovat ütik, amelyik hagyja.

A lényeg, hogy látom, hogy van, aki érti, van, aki meg másként gondolkodik. Nekem valahogy úgy működik a családom, hogy egymásért, nem önmagunkért élünk, pláne egy nyugdíjas nagymama már, de látom, valakinek ez teljesen idegen gondolkodásmód, individualista, és ő csak azt látja, hogy: mér' a gyereket magadnak szülöd, nem?

De, ha ezt racionálisan nézzük persze, hogy így van, de nálunk ez egyszerűen a családban nem fordulhatna elő.

Az lenne a módi, hogy doktor úr, pont akkor fog a két menyem szülni, ha már eddig vártunk, várunk már még 3 hetet, hogy túl legyünk a szülés izgalmain (pl., vagy hogy tudjak nekik az első napokban segíteni) és utána műtsenek, gondolom doktor úr, ez már nem oszt nem szoroz.

Ennyi. Nálunk ez így menne, én ezt így csinálnám, anyum is.