Hogy lehet megértetni anyósékkal, hogy ne akarjanak költözni?

Én nem akarnék megértetni velük semmit, ha eddig se jött le nekik, hogy mi van - bár azért egyszer még elő lehet adni nekik, hogy NEM, de szerintem nem "szépen", bár persze higgadtan, de világosan és határozottan, amitől bizonyára megsértődnek. Én ennyi energiát sem biztos, hogy rájuk áldoznék ennyi év után, egyszerűen nem foglalkoznék velük. Igazából az ilyen tapadós emberekkel, akik nem akarják megadni nekem a megfelelő szabadságot, meg is szüntettem volna a kapcsolatot már az elején. Ne kelljen már minden telefonbeszélgetéskor topon lenni és védekezni a támadásaik ellen... Nekem a család az, ahol elvagyok a többiekkel, toleráljuk egymást, s én magam lehetek. Ha valaki nagyon nem fér ebbe bele, nem érdekel, ki, kihúzom az ismerőseim sorából.

Oké, van, aki nem ilyen drasztikus, nincs is vele bajom. De akkor is lehet az idő nagy részében s úgy igazán, belül ignorálni a hülyeségeiket. Ha nem akarod őket fogadni, ne nyisd ki az ajtót. Ha zavar a telefonja, üzenete, rakd le, tiltsd le. Bizonyos helyzetekben nem tudod megcsinálni, hogy meglegyen a békéd és a másik ember is szeressen, csak távolabbról. Választanod kell, megsértődik vagy a fejedre ül.

Szerintem tudod mit?

Járjatok ti is még most állandóan a nyakukra. Minden miatt, hívogassátok őket. Aztán amikor érezni rajtuk, hogy tényleg megunták, elegük van, vagy nem akarják ők sem ezt, akkor kérdezzétek meg, hogy "jaj és mikor költöznek? alig várjuk, így mindennap együtt lehetünk, nem csak telefonon". Szerintem ekkor leesik nekik, vagy elmegy a kedvük a költözéstől.

Ha nem, akkor nincs mit tenni. Hadd költözzenek, de ettől még nem muszály beengedni őket mindennap. Párodnak kell közölni velük, hogy nektek is van SAJÁT életetek, és magánéletetek. Ha ezt nem értik meg, akkor ti is jogosan megsértődhettek, és kijelenthetitek, hogy nem jöhetnek át akármikor, pont.