Összeköltözni anyósékkal + a szülőkkel?

Tapasztalatból mondom. Minden terv nagyon szépen hangzik amikor teljes egyetértés van a családok és generációk között. De amikor a terv megvalósul, és már eltelt pár év, minden nap valaki a fejét a falba veri, és szitkozódik, hogy miért nem volt egy ember aki homlokon csapta volna, hogy ilyen ökörségbe véletlenül se ugorjon bele.

Nagy árat fogsz fizetni ha belementek. Nálunk a házasság ment tönkre.

Külön szintek külön bejárattal,talán annyira nem gáz mint amennyire annak hangzik,bár ha valami balhé van akkor nem lesz nyugtod :)

Amúgy régebben is együtt éltek a családok,csak mostanság a "modern" ember hülyesége hogy saját külön ház.Illetve nem hülyeség mert most vagy az van hogy kis panelban nősz fel és akkor menni kell így is úgy is mert kicsi az egész,vagy az van hogy jó nagy a ház és elfértek benne akár maradhatok is csak így meg nem lesztek önállóak ,de ebben a mai világban szerintem nem lehet kényeskedni hogy hol laksz és kivel,abban laksz amire pénzed van,a mai fizukból nem tudsz félre tenni még albira sem.Ami meg a hitelt illeti,ne kövessetek el hibákat!Ha lehet ne vegyetek fel mert úgy is megbánjátok és nem éri meg.Szóval a lényeg hogy meg kell elégedni azzal ami van,ha ez így kényelmesebb meg olcsóbb akkor örüljetek neki ,mert mikor jönnek a gyerekek akkor arra kell költeni és nem a hitelre...

Ne haragudj de más 1 hetet együtt lenni vagy nyaralni, és megint más együtt élni, sokszor egymás idegeire is menni.

Míg az egyik hangosan hallgatja a tévét a másik már este 7-kor aludna. Míg az egyik pacalt főzne a másik rosszul lesz a szagától. A társasháznak is megvan a maga átka, sokszor egy idegen szomszéddal is akadnak konfliktusok.

Jól írja az egyik hozzászóló.

Puskaporos hordó lenne az a ház.

Ha valaki ebbe belemegy az enyhén szólva nem normális.

Hacsak nem leszel olyan mint 60-100 éve a fiatalok (mert ugye akkor előfordult, hogy generációk laktak egy fedél alatt) Olyan fiatal aki mindig csak bólogat, mindent úgy csinál ahogy a két tapasztalt asszony mond, végül is ők az okosabbak, ők már tudják.. Ha majd gyereked lesz az sem lesz gond ha kiveszik a kezedből a gyereknevelést..Végül is ők már anyák, tudják mi a dörgés..

Hát, érdekes ötlet, nem tudok senkit példának felhozni, akik így éltek volna.

Ha külön lakások, közös kerttel, akkor esetleg, na meg persze alap, hogy:

- mindenki bírjon mindenkit

- eleve tudatosítsák a személyek, hogy konfliktus esetén "tartsák magukat az ismert mondáshoz: hallgatni arany" :-)

Csak akkor mennék bele, ha lehetőség van arra, hogy baj esetén külön-külön is értékesíthető legyen a lakás, magyarul el tudjam adni egy akárkinek, ami nyilván feltételezi, hogy a lakások külön egészeket képeznek, mert úgy gond lenne túladni rajta, hogy valaki vagy valakik kvázi bekölözzenek egy idegen családba (család = az ott maradó "rokon" népek).

Ezeket (és más egyéb feltételeket) betartva akár működhet is, a közös kertet csak meg lehet valahogy oldani, végtére is vadidegen emberek is költöznek össze társaslakásokban, közös kerttel, aztán aránylag ritkán ölik meg egymást :XD.

Sokszor vannak az embernek félhülye (és egész, sajnos) szomszédjai, de azokat ráadásul nem lehet megkérni, hogy vigyázzanak már 1 órára a gyerekre. Nem beszélve arról, hogy ha normális népek vagytok, akik képesek lesznek az együttélésre, akkor azért lennének ennek a helyzetnek szép momentumai is, elég csak az ünnepekre gondolni pl.

Szóval valóban lehetnek ennek előnyei is, minden attól függ, mennyire vagytok befolyásolhatók a családok által, mennyire tudtok respectet tartani és elvárni a magatok irányában is.

Mondjuk ha a férjed (vagy akár te) nem tud elszakadni anyuka szoknyájától, és mindig az lesz az első, amit a mama mond, akkor ez a világ legostobább ötlete!

Utolsó ötletként: vegyetek elő egy papírt, bal oldal mellette, jobb oldal ellene, írjátok a dolgokat majd számoljátok meg, melyik sávban mennyi van.