Összeköltözni anyósékkal + a szülőkkel?
Lenne egy hatalmas családi ház, 3 szintes, kis lépcsőházzal hogy mind3 emelet külön bejáratú legyen. Anyósomék és a szüleim összedugták a fejüket, és számolgattak, hogyha mindkettőnk szülei eladják a lakást + garázst, akkor csak 1-2 Millió hiányozna a ház árához.
Napok óta ez a téma, hogy összeköltözzünk e, vagy sem. Egyébként jól kijövök a párom szüleivel, és ő is az én szüleimmel. De azért összeköltözni elég bizarr...:S
Anyagi és kényelmi szempontból is jobb lenne...
Nekünk nincs lakásunk, és ha szeretnénk is venni, csak hitelből lehetne, és nem lenne elég 1-2 millió...
Az addig OK, hogy 3 külön lakás.
DE!!!! azt el tudod képzelni, hogy bármelyik szülöpárt KIZÁRJÁTOK?
Mert ha nem zárjátok a lakást, akkor a szülök akkor jönnek be, amikor eszükbe jut, ha másért nem, hogy kellene kölcsön két tojás, stb. - szóval soha nem lesz magánéletetek.
Ha meg bezárjátok, akkor megsértödnek, hogy milyen dolog a szülök elött zárni az ajtót, mert egy család vagytok, ezen kivül ök vették a házat nektek.
HA összevesztek valamiért a pároddal, akkor mindkét szülöpár jön, és beleszól, ha este kicsit hangosabban vagytok (zene, TV, barátok), akkor felháborodnak, hogy nem vagytok rájuk tekintettel.
Ha valamelyik szülö(pár) kicsit többször megy hozzátok, akkor a másikak megsértödnek, hoyg miért kivételeztek velük.
Ha föztök, akkor jön, hogy miért éppen azt, miért nem valami rendeset, Ha adtok belöle a szülöknek, akkor kritizálják, hogy mi nem jó benne, ha nem adtok, akkor irigyek vagytok.
Ha lesz egy-két gyerek, akkor mindenki állandóan elmondja, hogy mit hogy kell csinálni, ha netán rászóltok a gyerekre és hisztizik, akkor jönnek a nagyszülök, hogy ne kínozd a gyereket, engedd meg, amit nem akarsz, mert még kicsi, a KÖZÖS kertben mindenki mást és máshogy akar, mert az egyik szerint kell pázsit, a másik sok zöldséget akar termeszteni, a maradék helyen meg virágágyakat, megint csak valaki a teraszon akar csöndben üldögélni, a gyerekek meg játszanak és természetesen nem csöndben.
Anyagilag KEZDETBEN lehet, hogy jobb, de rövidesen ebböl is vita lesz, kényelemröl meg egyáltalán nem lehet beszélni, mert senkinek nem lesz semmi önálló élete.
De ha netán elválnátok, akkor mindenki átköltözik a saját szüleihez és továbbra is egymás nyakán lesznek?
Nos akik puskaporosként látják a helyzetet,nos ő maguk is sértettek,vagy ők nem bírnak együtt élni mással vagy ővelük sem lehet együtt élni.
Nem feltétlen puskaporos hordó,mert tudni kell együtt élni is,tehát ha nem kétszínű emberekről van szó akkor semmi gáz nincs mert nem lesz olyan hogy kibújik a szög a zsákból.Itt olvastam olyat is hogy úgy is az lesz amit anyukáék akarnak...Nos ha a kisfiukból csajszit neveltek akkor biztos :) De ha felnőtt emberekről beszélünk,akkor azok úgy is kivívják maguknak a tiszteletet,és akkor ők csak javaslatokat tehetnek és ennyi.Kulcs a lakásokhoz van,szóval zárva kell tartani és hozzá is kell szoktatni mindenkit hogy csak úgy nem megyünk be a másikhoz és ezt még az elején frissen.
Amúgy most ez az egész cécó csak ti miattatok van?jelenleg hol éltek?
"Amúgy régebben is együtt éltek a családok,csak mostanság a "modern" ember hülyesége hogy saját külön ház."
Igen, a generációk éltek együtt. A fiadék, a szüleid, de nem egy másik házaspár. A nagyobb gond, hogy nincs vészforgatókönyv, ha nem működik a dolog. 1000 meg egy ökölszabály létezik a távolságtartásra. Nem véletlenül.
Én így nőttem fel. Kétgenerációs családi házban, ahol közös a kert meg a lépcsőház, de a két lakés külön bejáratú, egymás felett, mindegyikben külön konyha, külön fürdőszoba, hálószobák, nappali.
Az alsó szinten a nagyszüleim laktak, fent pedig mi a szüleimmel. Nálunk nem volt semmi gond, de ez csak annak köszönhető, hogy nagyanyámnak áldott jó természete volt. Sosem szólt bele semmibe, sosem osztogatott kéretlenül tanácsokat, viszont ha kellett, akkor vigyázott rám, ha anyukám nem ért rá, akkor ellátta a mi háztartásunkat is, főzött, mosott, vasalt ránk.
Az ünnepek pedig nagyon szépek voltak mindig, soha senki nem volt fáradt vagy ingerült, mert a két háziasszony megfelezte a munkát. :)
És az sem utolsó szempont, hogy amikor a nagyszüleim megbetegedtek, és már nem tudtak gondoskodni magukról, akkor könnyedén meg tudtuk oldani, hisz eleve ott laktunk, nem kellett utazgatni, ápolónőt fogadni vagy otthonba küldeni őket.
A másik része viszont az, hogy a nagyszüleim halála után túl nagy már a ház, most ki van adva az alsó szint albérletbe, ezért tudják anyámék fenntartani. Eladni viszont évek óta nem bírják, csak jóval az értéke alatt lehetne. Senkinek sem kell ekkora hodály.
Én semmiképp sem öltöznék oda a saját családommal, de ez csak amiatt van, hogy anyámnak elég nehéz a természete, ő tutira beleszólna mindenbe. Viszont ha anyósomék is ilyen házban laknának, oda minden további nélkül becuccolnék, velük simán lehetne gond nélkül együtt élni.
Szóval én azt mondom, te ismered a szüleidet, és az anyósodékat, ha úgy érzed, nem lesz gond az együttéléssel, akkor vágj bele bátran. De ha csak kis kétségeid is vannak afelől, hogy hagynának-e élni, önállóan dönteni, gyereket nevelni, akkor inkább keressetek más megoldást.
ja 1 hét nyaralás az fain, de egy életet együtt élni. és ha egyik házastársa pl meghal és nem tudja fenntartani, és elmenne? vagy ha ti váltok el? tudom, ti soha, de bele kell kalkulálni.
nem mennék bele
Semmi esetre sem élnék többgenerációs házban!!!
27/n
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!