Az anyósom megbocsájthatatlan dolgott hazudott a 4 éves kislányunknak! Nagyon kikészített. Jogom van eltíltani tőle a kicsit?
Sose kedvelt a párom anyukája.Mikor megszületett a lányunk fél éves koráig nem jött el hozzánk, pedig 20km-re lakik, mert nem volt kiváncsi Rá.Az elmúlt két évben a férjem kiharcolta, hogy néha vigyük el hozzá Picurkát, de mindig vita volt a vége, mert nem tudja a drága mama, hogy hol a határ.Sose hagytam kettesben Vele, de a férjem ma azt mondta leugranak hozzá, mert rég látták.Mikor haza jöttek Picurka egyből bement a nagyszobába, rám se nézett, még csak nem is köszönt! Egyből megkérdeztem, hogy mi történt, de a férjem nem tudta a kislány pedig megse szólalt. Tudtam, hogy a nagyszerű anyósom mondott/tett valamit, de egészen a fürdetésig nem tudtam meg, hogy mit.
Szóltam a lányunknak, hogy fürdés idő van..úgy csinált, mint aki nem hallja.Szóltam még egyszer.Erre ordítva(!) és sírva elkezdte mondani, hogy tudja, hogy nem én vagyok az igazi anyukája, mert a mamája elmondta neki.Olyanokat mondott, hogy én nem engedem ide az igazi anyukáját, pedig Ő egy igazán kedves anya és sok levelet írt már neki, de én elégedtem.Normális ez a nő?? Az agyam eldobom!Hogy lehet ilyesmit mondani egy kislánynak?? Annyira kiakadtam, hogy már sírtam az idegtől.Tudom,tudom, túl reagáltam, de az anyósomnak nem az első csúnya húzása! A férjem pedig nem volt velük végig, csak lerakta a kislányt és átment a szomszédhoz motort szerelni! Rá is nagyon dühös vagyok.
Természetesen felhívtam a mamit és kiosztottam, de csak nevetett és azt állította, hogy vicc volt csak a gyerekemtől még a humorérzeket is elvettem.Erre megmondtam, hogy majd akkor látja Picurkát, ha bírósság kötelezz rá! Azt mondta, hogy ennyiért nem tehetem meg, de miért ne tehetném?!
Megteheted, hogy nem engeded, és szerintem tedd is meg. Ez a nő elmebeteg, vagy legalábbis valami szadista. Ilyet tenni a saját unokájával! És én nem hiszem, hogy a nagyszülőnek lenne láthatási joga.
Komolyan, kirázott a hideg, ahogy olvastam.
Kedves Kérdező!
Én kifejezetten szelíd és béketűrő ember vagyok, és elég sok dolgot képes lennék elnézni a családi béke kedvéért, amin más már bőven kiakad, de ez szerintem is túlmegy azon a határon, amit bárkinek is tolerálnia kellene.
Ha ilyen helyzetben lennék, soha többé nem engedném meg az anyósnak, hogy kettesben maradjon a gyerekemmel, mert vagy tényleg nincs meg az értelmi képessége és ép elméje ahhoz, hogy fel tudja mérni a szavai, tettei következményét, vagy ha igen, akkor gonosz módon, szándékosan okozott lelki traumát az unokájának - egyik esetben sem gondolnám, hogy alkalmas arra, hogy a továbbiakban rábízzam a gyermekemet.
Nem vagyok egy bosszúálló típus, de azért megfordult a fejemben, hogy ő hogy reagálna arra, hogy ha Te bejelentenéd neki, hogy tartozol egy vallomással: "nem a fia a gyermek bilógiai apja".
Nehogy félreérts, még véletlenül sem tanácsolnám, hogy ilyet tegyél, mert csak rossz sülne ki belőle, és még ellenségesebbé válna, akár elhinné, akár nem.
Meg ha a történtek után mondanád, valószínűleg úgyis gondolná, hogy csak visszavágásként dobtad ezt be.
Csak arra akartam ezzel kilyukadni, hogy ha mondjuk még korábban, ez előtt az eset előtt egy kedves "jóakaró" azt csiripelte volna a fülébe, hogy tudomása szerint nem is fia a kislány biológiai apja, akkor ő felnőtt létére hogyan, mekkora érzelmi intelligenciával tudta volna kezelni ezt a helyzetet - azok után, hogy ő képes volt egy ártatlan kisgyerekkel bizalmával és kiszolgáltatott helyzetével visszaélve megtenni, amit tett.
Amúgy nem volt igaza annak a hozzászólónak, aki azt írta, hogy nagyszülőnek nem jár láthatás - nagyszülői láthatásnak, vagy a kapcsolattartás jogának hívják.
Idemásolom, amit egy ügyvédi iroda honlapján találtam róla röviden, gondolom, a családjogi törvényben ennél jóval részletesen ismertetik.
"A gyermeknek joga, hogy nagyszüleivel is személyes kapcsolatot tartson fenn. A nagyszülőknek szintén joguk, hogy az unokával kapcsolatot tartsanak fenn, vele rendszeresen érintkezzenek (ez a kapcsolattartás joga, másnéven nagyszülői láthatás).
A kapcsolattartásról - a szülők és a nagyszülők megegyezésének hiányában - a gyámhatóság dönt. A gyámhatóság a felróható magatartást tanúsító nagyszülő kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik."
De ha fél éves koráig nem akarta látni az unokáját, és utána is a férjed "harcolta ki", hogy Ti odavigyétek hozzá, akkor nem hinném, hogy most ezek után fog megváltozni a hozzáállása.
Szerintem fontos, hogy a férjeddel közös álláspontot tudjatok kialakítani, hogy ezek után hogyan tovább.
Mondjuk ha magamat képzelem bele egy ilyen helyzetbe, akkor szerintem azért a férjedtől joggal várhatnád el, hogy Ő beszéljen négyszemközt az anyjával, és legalább annyit tisztázzon vele, hogy mi volt a valós szándéka ezzel, vagyis talán inkább mi volt a valós indítéka, hogy legalább ennyivel többet értsetek az egészből.
Azt sem hiszem, hogy az anyósod jogi úton akarná majd érvényesíteni a nagyszülői kapcsolattartás jogát (lehet, hogy tisztában sincs azzal, hogy a törvény szerint jár neki ilyen jog), ha még mégis, akkor szerintem amit tett, az bőven kimeríti a "felróható magatartás" fogalmát.
Ilyen estre felkészülve mondjuk lehet, hogy tényleg jó lenne, ha később esetleg hitelt érdemlően tudnátok igazolni, hogy mi hangzott el a részéről - de lehet, hogy elég, ha Te és a férjed is tanúsítjátok, amit a lányotok elmondott, és hogy milyen állapotban volt a történtek után.
A hangfelvétel szerintem is jó javaslat volt valakitől, de ha ezzel élnék, én inkább egy olyan telefonbeszélgetést vennék fel, amit az anyóssal folytatsz Te vagy a férjed, és amin jó részletesen "kitárgyaljátok" a történteket, hogy minél többet elmondjon a saját szavaival.
Ezzel egyrészt nem teszed ki a lányodat annak, hogy újra részletesen beszámoljon az elhangzottakról, másrészt így még véletlenül sem mondhatná azt senki, hogy esetleg Ti manipuláltátok a gyereket, "beszéltétek tele" valamivel a fejét.
Mondjuk csak ötletelek; lehet, hogy ha komolyan aggaszt a dolog, akkor érdemes lenne inkább a gyámhatóságtól vagy ügyvédtől állásfoglalást kérni, hogy ilyen esetben hogy lehet utólag igazolni a "felróható magatartást".
Azt kívánom, hogy soha ne legyen rá szükségetek!!
Szerintem a legjobb, amit tehetsz ebben a helyzetben, az az, hogy minél többet beszélgetsz a kislányoddal, meg sokak nézegetitek a közös babás fotókat - gondolom, vannak olyan fotóitok, ahol ő még a pocakban van! :-))
Tudom, hogy nehéz úgy viselkedni, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, és nem kimutatni az (egyébként jogos) indulataidat és felháborodásodat a történtek miatt, de szerintem minél természetesebben, minél nyugodtabban beszéltek erről az témáról Te és az Apukája, annál hamarabb helyreáll az ő lelki békéje is.
Minden jót kívánok Nektek!
Üdvözlettel:
Vera
Még egy ilyen hülyét, én sem tűrtem volna ezt tovább!
Le kakálom a nagyszülői láthatást, és az életben nem engedném...vagyis jó ideig biztos. Miért kell ellened uszítania? Ti gondolom nem vagytok jóba?
Nincsen UH a terhességedről? Vagy fotók arról, amikor terhes voltál? Vagy amikor szoptattál? Ezek valahogy erőteljesebb bizonyítékok lennének szegény kislánynak. Vagy megkereshetitek az arcotok hasonlóságait, biztos örökölt tőled, legalább néhány anyajegyet. Nekem pont ugyanott vannak a nagyobb anyajegyeim, mint anyukámnak.
A mamának meg nem az útját kell bottal ütni... De erre már kaptál néhány értelmes tanácsot.
Nyugi, bíróság akkor szokott megitélni láthatást a nagyszülőnek,ha legalább az egyik szülő támogatja.
De ha a férjed is azt mondja,hogy káros a gyerekre a nagyi,akkor esélye nincs.
Köszi az ötleteket! Persze, sok mindent tőlem örökört pl.: a szemét, az orrát. Kitalálok majd estére valami játékot erről, mert nem akarom, hogy Ő túl sokat foglalkozzon ezzel a témával.
Nagyon rossz reggelünk volt.:( Nem szólt szinte egy szót se hozzám, pedig minden reggel próbálja elmesélni, hogy mit álmodott.Nagyon azt akarta, hogy a férjem vigye oviba, pedig nem szeret vele menni. Mikor beadta az oviba felhívott a férjem, hogy kimegy az anyjához, mert még egy két dolgott kiszedett Picurkából, ami nagyon zavarja, de nem telefon téma és siett haza..ez már lassan 2 órája volt.Fogalmam sincs miket kamuzhatott még vagy mit mesélhetett neki.
örökölt*
Elnézést, kicsit hibásan írtam!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!