Nem szeretem az apósomat. Nem mutatom, de nem bírom elviselni. Mit csináljak?

Milyen sűrűn látod?

A második válaszát meg nem tudom hova tenni...

Szerintem ez ilyen. Alapvetően megteheti az ember, hogy úgy éli az életét, hogy szóvá teszi, ha valami nem tetszik neki, de most a párodról van szó. Mivel őt szereted, így nem küldheted el a családját a fenébe. Ilyen az élet, a legtöbben valamennyire megjátsszák magukat a családi találkozásokkor.

Egyébként van pár lehetőséged, de nem hiszem el, hogy magadtól nem jutott eszedbe:

- beszélj a pároddal, hogy említse meg az apósnak, hogy te pl. nem iszol vagy nem szereted azt az italt és ne viselkedjen így stb.

- mondd meg az apósnak te magad, hogy nem kell téged folyton kínálgatni, nagyon köszönöd, de majd szólsz, ha kérsz, amúgy megvagy nélküle.

Azzal pedig, hogy valaki nem szimpatikus annyit tudsz kezdeni, hogy próbálsz normálisan viselkedni és amúgy kikapcsolod az agyad, nem hagyod, hogy eluralkodjon rajtad az idegesség és az enyhe utálat, gondolj a kedvenc dalodra vagy valamire, próbáld jól érezni magad. Esetleg menj ki a friss levegőre, hagyd ott és egyél meg egy süteményt (nálunk mindig ebéddel volt összekötve a találkozó és ki volt rakva ilyenkor a kalács) stb.

Pontosan tudom, hogy milyen amikor jópofát kell vágnom, pedig ordítani lenne kedvem, nekem sem könnyű, de bár ez lenne a legnagyobb problémám...