Ezt nem tudom mire vélni! Milyen szájízetek lenne így?

Párommal évek óta együtt vagyunk, dolgozunk, szeretnénk összeköltözni saját lakásba. Nézelődtünk és összedugtuk a fejünket, hogy mennyi pénzünk van, illetve mennyit kéne rááldoznunk egy lakásra. Spóroltunk, mindkettőnknek van lakástakarékja és mellette egy kis félretett pénze. Az én családom is megtámogatna minket 1 millió forinttal, illetve a nagymamám tudna kölcsönadni valamennyit, amit akkor adhatnánk vissza, amikor tudnánk. A lényeg, hogy innen onnan apránként összejönne a közös lakásra a pénz, úgy 3 millió forint hiányzik még. 1 évvel ezelőtt a párom családja közölte, hogy ne aggódjunk, mert idén lejár a párom életbiztosítása, amit kötöttek rá sok sok évvel ezelőtt, az majd hoz másfél millió forintot, amit szeretnének a páromnak adni, anno pont ilyen "induló ajándéknak" is szánták, ha nem történne semmi. Nagyon nagyon megörültünk neki, mert derült égből villámcsapás, hatalmas meglepetésként ért minket és ezzel nem lenne szükségünk akkora kölcsönre.

Na most lejárt a biztosítás és a pénzt kivették a párom szülei. Közben szeptemberben a párom húga elkezdte a gimit, ahova évi 140 ezer a tandíj, plusz koli, menza, stb. (ezt tudták már tavasszal is) Most a párom édesanyja úgy döntött, hogy inkább ezt fedezik ebből a pénzből és nem a páromat/minket segítenek belőle. Valahol megértem, ugyanakkor mélységesen csalódott is vagyok. Legalább ne ígérték volna meg és ültették volna el bennünk ezt a mély higgadtságot, hogy max 1-1,5 milliós hitellel saját lakáshoz tudunk jutni hamarosan.

Tudom, nekem nincs jogom elvárni bármit is, a páromnak sem, de ő is baromira csalódott, hogy a húga ennyivel fontosabb a szüleinek. Szerinte egy kis spórolással megtehetnék, hogy kifizessék a tesója tandíját, avagy egyáltalán miért nem volt jó neki, egy tandíjmentes középiskola? Becsapva érzi magát és itt dúl fúl mellettem már két napja, az anyjának nem hajlandó felvenni a telefont. Kicsit visszament féltékeny tinibe, aki úgyérzi a húga sokkal fontosabb a szülei számára, mint az ő boldogulása.

Én is csalódott vagyok így a sok ígérgetés után, de próbálom tartani magam és nyugtatni a páromat, hogy enélkül is össze fog jönni, csak nem azonnal.

Neki van diákhitele is, így túl nagy hitelt nem szeretnénk és nem is tudunk felvállalni, nem tudnánk miből fizetni, ahogy albérletet is csak nehezen.

Jelenleg egy ismerős lakásában lakunk jelképes bérleti díjért, aki azonban késő tavasszal/kora nyáron szeretne visszaköltözni, így nekünk valahova mennünk kell.

Ti mit tennétek? Vennék fel a 1-1,5 helyett 3 millió forintos hitelt és megvennétek azt a saját lakást, élnétek összehúzott nadrágszíjjal, amíg valamelyik hitel le nem jár? Vagy mennétek albérletbe és élnétek úgy napról napra, hogy esélyetek sincs spórolni?