Alkoholista anyós-após! Mit tegyek, hogy valahogy eltudjam viselni őket, egyszerűen már nem bírom idegekkel!?
3 éve vagyunk együtt a párommal és kénytelenek vagyunk a szüleinél élni,mert az anyagi helyzetünk nem engedi meg hogy külön menjünk!
Mi a felső szinten lakunk,úgy nem is nagyon zavarnak minket de ha rájuk jön az 5 perc akkor az kibírhatatlan!!!Sokat segítek nekik akár főzésről akár takarításról legyen szó de van hogy anyósom mindig beleszól mindenbe, eddig szépen és nőiesen válaszoltam de így csak én is egy idegbeteg leszek!!
Sokat isznak és akkor kötekednek,az apósom sérteget,az én szüleimhez is át megy részegen és legutóbb kiverte a biztosítékot!!! Oda jár panaszkodni és össze- vissza beszél!!!! Ha meg a párommal meg akarjuk beszélni a problémát mi vagyunk a hülyék vagy oda se figyelnek és elmennek......holnap is épp ilyen beszélgetés vár ránk de már nem tudom hogy álljak hozzá!!!! A párom is hiába beszél nekik és sokszor veszekszünk ez miatt....úgy érzem ha nem jutunk dűlőre a mi kapcsolatunk foglya bánni!!!! Mutassam meg hogy kitudom nyitni a szám ??? A másik meg hogy unokát várnak de így????? Mert hogy megakarja érni.... nem nekik akarok gyereket szülni ilyen helyen meg hogyan????? És még csak esélyünk sincs elmenni,nekem nincs biztos munkám hol van hol nincs.....egy keresetből meg nem tudjuk az albérletet fizetni és nem is várnám el..... de mit tegyek? Teljesen elvagyok keseredve,nem ilyen életet szeretnék se magamnak se a családomnak ha lesz.... :( Kérlek adjatok valami tanácsot!!!!!!
Nem rinyálni kell és elkeseredni, hanem elköltözni, ha a megzakkanás szélén állsz.
Nem értelek, komolyan, hogyan nem merült fel a költözés eddig?
Már úgy értem a költözés, mindenáron.
Ha egy 20 négyzetméteres kicsi szobás lakásba, akkor is.
"ő a költözéshez szerintem kicsit úgy áll (mivel egyke gyerek) hogy egyszer minden az övé lesz....a ház,a kocsi minden..."
Igen, az övé lesz. Ennek mi köze ahhoz, hogy most nem akar önállósodni? Mindenképp az övé lesz, nem attól lesz az övé, hogy nem költözik el.
Igen, az övé lesz EGYSZER. Kb. 40-50 év múlva. Addig a szüleivel akar élni? Hovatovább addig ÍGY akar élni?
Normális szülőkkel sem egészséges dolog együtt élnie egy felnőttnek! 20-30 éves kor közt azért a legtöbbekben felserken a vágy az ÖNÁLLÓ életre! Benne miért nem?
"van egy jó pár vissza.....?! "
Persze hogy lehet, de szerintem is azért erről beszélgetnetek kéne... nem jó ez így, hogy csak tippelgetsz.
Hány év van vissza?
Nekem valahogy az az érzésem, hogy a párod nem is akar igazán eljönni onnan. Lehet, hogy neki se túl jó ez a helyzet, de annyira nem is rossz, hogy változtasson rajta. Te meg csak szenvedj. Ezt nem szabad bevállalni.
Egyébként jómagam is hasonló helyzetben vagyok. Annyi különbséggel, hogy én olyan vidéken élek, ahol van munkalehetőség. Hamarosan lesz is elég tőke a költözéshez. Ha ketten, akkor szép nagy házba, ha egyedül, akkor kisebbe, szerényebbe, de mindenképp önállóan. És akkor a páromnak döntenie kell. Nem fogom tőle kérni, hogy ne tartsa a kapcsolatot a családjával, de a mi életünket ne keserítsék. Szóval én kiugrasztom a nyulat a bokorból. Jó volna, ha Te is el tudnád ezt érni. Mert a párodnak ez így nagyon kényelmes: dünnyögsz, dünnyögsz, de nyelsz és maradsz. Gondolj bele, ha még gyereket is szülsz ebbe a helyzetbe, akkor aztán végleg csapdába kerülsz. Tudom, hogy vannak vidékek, pl.kis falvak, ahol nincs munka. De nagyobb városokban vagy külföldön azért van esély. Mindenképp ÖNÁLLÓ életre törekedve. A párod pedig eldöntheti, hogy mi a fontos neki. Fiatal vagy még, bárhogyan is alakul, még elérheted, hogy jobbá tedd az életedet, úgyhogy hajrá!!! :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!