Ti mit tennétek?

Egy hónap múlva lesz a kislányom keresztelője. Nagy "bulit" tervezünk, szinte az összes rokonnal. Az egyetlen gondot a férjem szűk családja jelenti. A szüleim, és az ő szülei nincsenek jóban, közös erővel sikerült elrontaniuk az esküvőnket, és kb. egy életre megutálniuk egymást. Amíg a lányunk kicsi, a szüleimnél lakunk, itt lesz a keresztelő is. Nyilván meg fogjuk hívni a párom szüleit, de egyikünk sem szeretné, ha itt is maradnának, az én szüleim meg pláne nem. A legkézenfekvőbb az lenne, ha a templomi keresztelőre eljönnének (bár még a vallásunk sem egyezik), aztán elmennének. A probléma a 250 km, ennyire messze laknak innen.

Lelkiismeret furdalásnak ugyan nincs oka részemről, ugyanis a drága anyósom gond nélkül megtette, hogy meghívott minket a sógornőm szalagavatójára (hozzáteszem, 7 hónapos terhes voltam), és ott derült ki, hogy a műsor egy vacsorával van egybekötve, ami 2500 ft, és nekik, mint vendéglátóknak, eszük ágában sem volt ezt rendezni, vagy legalább szólni, hogy "kisfiam, ha enni is akartok, vagy egyáltalán látni, amiért eljöttök, hozzatok 5000ft-ot". Tehát átutaztuk az országot, hogy az ajtóból küldjenek minket haza hozzájuk, ahol mondanom sem kell, szintén egy falat kaja sem volt.(Igen, még arra sem volt képes, hogy legalább otthonra összedobjon valami kaját arra az esetre, ha éppen nincsen nálunk felesleges 5000ft.) Hozzátenném, hogy a sógornőm pasijának a szülei ott voltak, érdekes, rájuk jutott...

Pedig okuk nem volt ezt tenni, az eljegyzés nálunk volt tartva, és ott aztán volt terülj-terülj asztalkám, 5 fogás + egy rakás desszert.

Biztos, hogy én vagyok a rossz, de még egy szál ropival sem kínálnám meg őket legszívesebben. A páromat nem akarom ezzel megbántani, szerinte sincs ez így jól, de neki mégis csak a szülei, akármilyenek is.

Tehát gondolom érthető, hogy nem szeretném, ha eljönnének a templomi keresztelő utáni ebédre. Hogyan tudom ezt úgy közölni velük, hogy ne sértsem meg őket?