Mit csináljak ha már nem bírom?
A párommal a szüleinél lakunk 2 éve. Mióta itt élünk folyamatosan beteg vagyok. Jelenleg épp refluxos tüneteket produkálok. Az egészben az a legszebb, hogy észrevettem ez csak akkor van ha a szülei a közelemben vannak. Ha hazamegyünk az én szüleimhez, vagy kettesben vagyunk a párommal, akkor semmi bajom.
A párom családja sok mindenben különbözik az enyémtől, és ez zavar. pl: sem a higiénia , sem a rend, sem a magánélet szó jelentését nem ismerik. Ha anyós-jelöltemmel kettesben vagyunk itthon, akkor biztos,hogy 5-10 percenként bejön hozzám a szobába valami jelentéktelen dolog miatt-én meg érzem,hogy sok lesz a savam, ég a gyomrom és fájdalmasan kitágul a gyomorszájam.
Tudom,hogy az ő házukban az ő szabályaik szerint kell élni épp ezért nem is tettem szóvá nekik ezeket.De mostanában már néha annyira rosszul vagyok,hogy elgondolkoztam rajta, hogy hazaköltözöm. Viszont akkor csak havonta egyszer tudnék találkozni a párommal.Ezt nem szeretném.
Épp ezért az a kérdésem, hogy mit csináljak, ha anyós-, após-jelöltem idehaza van? Mit csináljak, hova mehetnék addig?
Előre is elnézést hogy hosszú lett, de már ki kellett adnom magamból!
mocorka
Hova alkalmazkodjak még? Nem szólok rájuk, legyen minden úgy ahogy ők akarják. Sőt, takarítok utánuk a közös helyiségekben.
Minél hamarabb találsz munkát,annál jobb lesz!Akkor nem leszel náluk annyit,csak késő délután v este.Akkor elkezdetek gyűjteni egy közös albérletre és minden jóra fordul.
Lebegjen ez a szemed előtt,hogy csakazért is eléred a céljaid és kész.Addig is próbáld elviselni.Menj ki a szabadlevegőbe sétálni,kocogni,biciklizni,hogy addig se legyél ott...
Bocs, de semmi jövőt nem jósolok a kapcsolatotoknak, ha MEGBETEGSZEL, de nem beszélsz a pároddal. Neki tudnia kéne mi báént. De néma gyereknek anyja se érti...
Beszélj.Mondd el neki mit érzel.És az ősöknek is,hogy neked privátszférára van szükséged. A csukott ajtó azt jelenti,hogy egyedül akarsz lenni.
kommunikáció nélkül nem működnek az emberi kapcsolatok
A párom tisztában van vele,hogy gyűlölök itt élni, csak azt nem, hogy miattuk vagyok beteg. Tudja, hogy igénylem a magányt, mert látja, hogy az én szüleimnél zárva az ajtóm.
Ha el is mondanám neki sem változna semmi. Maradnánk itt. Az én szüleim tudják csak, nekik már elpanaszoltam. Ők azt javasolták maradjak otthon valami ürüggyel. De mint mondtam, nekem csak valami átmeneti lehetőség kell, amíg nem találok munkát.
És igen, a saját lakás lebeg a szemem előtt minden nap :)
A másik...nincs zárható ajtó, mert anyós-jelöltem nem engedi?Hogy miért? "Én nem szeretném"
ne haragudj, de ha ilyen mulya vagy, megérdemled.
költözz vissza a te szüleidhez. ismerem azt az emberfajtát. nem fognak változtatni, max kitesznek a házból. a párod meg ha ennyire nem jön rá magától, akkor mi lesz később...tudod van mondás, miszerint az alma nem esik messze...
Szerintem is költözz vissza a szüleidhez. Ha a párodnak annyira fontos vagy, és szeret, akkor tenni fog valamit, hogy visszakapjon. A szüleivel biztos le fog ülni beszélni. Ha visszaköltözöl a szüleidhez, ez arra is jó lesz, hogy meglásd, a párod hajlandó-e érted vállalni a kellemetlenséget, hogy a szüleivel elbeszélget erről. Amíg ez meglesz, te addig is megnyugszol, a gyomrod is helyrejön.
De ha nincs pénzetek albérletre sem,akkor hogy képzelitek el a közös jövőtöket? Mert ha nincs más megoldás, akkor mégiscsak ott kell maradnotok az anyósék házában.
Sajnos az öregek már nem nagyon fognak megváltozni. Max annyit lehet elérni náluk, hogy megértetni velük, hogy a szobátokba nem léphetnek be akármikor előzetes kopogás nélkül. Ha zavar a piszok, akkor sajnos neked kell majd takarítanod ezek után. Hiszen végülis te vagy az, aki beköltözött hozzájuk, ők birtokon belül azt csinálnak, amit akarnak. Neked kell alkalmazkodnod hozzájuk.
Ha ezt nem tudod megtenni, és a párod se hajlandó tenni azért, hogy jobban érezd magad náluk, akkor ennek a kapcsolatnak nincs jövője.
tudod vannak már az elején elbaxott kapcsolatok, na ez a tietek pont ilyen. Kb mint amikor a kódis összecuccolna a királlyal de épp a putriban.
Azzal meg csak hazavágod magad ha ilyenekhez kötöd az életed, inkább foglalkozz a saját egzisztenciád megteremtésével, az is épp elég lehetetlen dolog lesz ebben az országban. Nem te lennél az első véletlen se akit a körülmények zárnak ki valaki mellől. Aztán abba kb bele se gondoltatok hogy 2 ilyen nincstelen hogy lenne meg egymás mellett később, mikor már családi szinten is érezhetően kinéznek maguk mellől, ez csak súlyosbodna később, aztán ilyen rokonság neked se kell, csak képzeld magad a későbbiekbe.
Amúgy nekem is épp most kellett valakit ezért elfelejtenem, egy lelencházban nevelt, teljesen tönkretett valakit ismertem meg akit a körülmények ráadásul ugyanúgy elfajtalanítottak mint a többi lelki nyomorékot az ilyen helyen, gyakorlatilag annyi kilátása sincs az életre mint egy kivert kutyának, az én familiám mindig is egy burnyák előítéletes összeférhetetlenség volt, nekem elég elviselnem őket, pedig egy normális életben 20-on pár évesen már rég ideje lenne kilépni önállóan csak itt lassan a nyomor összezár 3 generációt is míg egymás agyára nem mennek, így nem működhetett a dolog ezzel a szerencsétlen párával se, csak kínoztuk volna egymást, hiába lenne lelkileg rendes valaki, meg testileg is azért csinos, de semmi jövője és értelmetlen dolgokra kár időt pazarolnod magad elől elvéve. Lépj túl ezen és a magad boldogulásán törekedj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!