Kinek van igaza ?

Oké, és? Neked akkor sem volt jogos más lakását felújítgatni, hogyha ő - a tulaj - ebbe nem egyezett bele.

Nem kell olyan helyre költözni, ami lepusztult szar és nem lesz ebből konfliktus.

Szerintem nem ellened szól, és nem a párod ellen, egyszerűen apósod ilyen. Nekem apukám hasonló, azért gondolom.

Mi pár évet a szüleim több generációs házában laktunk, hogy addig is tudunk gyűjtögetni sajátra. Mindent csinálhattunk, de aztán persze bele lett szólva. A kupi maradjon úgy ahogy volt kint, bent is. Nyilván így mi se szívesen fogadtunk vendégeket, sőt leginkább egyáltalán (közös bejárat, de emelet miénk volt). Szóval egyszer elpakoltuk a teraszt mert borzalmas volt, és olyan csinosra, használhatóra meg lehetett volna csinálni... elpakoltunk mert a gyerekünk kikönyörgött egy szülinapi bulit, olyan 9 éves volt. Elapkoltunk, másnap a szüleim mindent visszatettek pont ugyanúgy. Nem tudták értékelni a rendet, az átláthatóságot, hogy szép lett a terasz. Ragaszkodnak a megszokotthoz, és a saját elképzeléseikhez. Mindig azzal nyugtatgattam magam, nem otthon vagyok, nem az enyém, apué a ház, nincs beleszólásom el kell fogadnom. Itt nem én diktálok. 3 év alatt gyűlt össze az önerő, vettünk egy kertesházat, azóta élvezem hogy minden a miénk, és azt csinálok amit akarok, amit akarunk :D

Mikor nagyjából csinosba vágtuk már a házat és a kertet (ez is 70-es években épült), anyukám elámulva mondta, hogy na jó akkor mi ide költözünk, cseréljünk :D persze mert így már tetszett a rend, a rendezettség, átláthatóság. Otthon nem tudnak túljutni a megszokáson azóta sem. Próbálkoznak, de végül mindig minden a "régi". Ők is felújítgatnak, tervezgetnek, haladnak, de azon hogy telezsúfolni mindent, és semmitől sem képesek megválni, az maradt.

Szóval átérzem azt a részét, hogy szeretnétek élhetővé tenni, szépíteni, tisztítani a környezetet, de fogd fel úgy, hogy "ledolgozod" hogy ott lakhattok, mi is így fogtuk fel amit segítettünk, ennyit megtehettünk az ingyen lakhatásért, albérletet nem kellett fizetni, cserébe nyeltünk sokat de volt miért. Megérte türelmesnek lenni, a konfliktust is kerültük.

Szerintem meg akarja hagyni magának azt a lehetőséget, hogy szorult helyzetben pénzt csináljon a házból vagy bárhogy használja és nem akarja, hogy ebből majd vita legyen, mert a párod beleélte magát h az az övé és egy rakat pénzt költött rá. Egyéb esetben már a gyerekekre íratta volna.

Én fognám a jeleket és azon lennék, hogy egy saját valamit vegyek és azt szépítgessem, ha pedig mégis csinálnék valami apróságot, nem dicsekednék el vele, észreveszi, ha észreveszi. Nagyobb dolgoknál persze mindenképp kérjetek engedélyt.

(Elnézve, hogy meddig szoktak tartani a párkapcsolatok, az após házába csak nagyon óvatosan önteném a pénzt...)

Vannak emberek akik szeretik a kupit. Úgy ahogy 35-ös írta. Nalunk is ez volt. Megtartják a régi rozsdás dolgokat, mert "majd jó lesz még valamire". És nem tudnak, nem is akarnak szépíteni a dolgokon. A szetdobált törött műanyag vödör nálunk is megszokott volt. Nem lehetett kidobni. És festés se volt nálunk a koszos fal miatt, csak akkor volt mikor már omlott a vakolat, akkor már muszály volt.

Szerintem üjl le párod apjával és beszélgessenek el. Mond el neki hogy ha a ház tönkremegy, nem fogja tudni eladni. Egy minimális karbantartás minden háznál kell, az állagmegóvás miatt.

Az is lehet még, hogy azt hiszi hogy te pályázol az ő házára valahogy. Ezt a kérdést is tisztazzátok.