Hogyan tovább? Hogy viszonyulnatok hozzá?

Az történt, hogy Apósom átvert bennünket. Körülbelül egy millió forintról van szó (picit több). Szerettünk volna venni egy ingatlant, és ebben Apósom "segített" egy NAGYON JÓ ÉS MEGBÍZHATÓ barátja által. Részleteket nem szeretnék írni, mert rendőrségi ügy lett belőle, de a fontosabb dolgokat leírom. Annyi a lényeg, hogy az illető lelépett a pénzzel (több potenciális vásárlót is átvert), Apósom pedig bement tanúskodni (letartóztatták a havert), és azt hazudta, hogy soha nem volt szó bármilyen ingatlan megvásárlásáról és pénzt sem kapott érte a barátja.

Sógornőm szerint ez nem akkora összeg, ami miatt megéri balhézni, majd úgyis megkeressük (!!!) azt a pénzt. A párom ki van borulva, de sajnos az Apját védi. Azt mondja, hogy az Apja nem egy IQ bajnok, de egész életében azért dolgozott, hogy neki es a Sógornőmnek mindenük meglegyen. Igen, tény, hogy nem rossz ember (én butának es naivak tartom), velem is eddig rendes volt, de én ezen nem tudok túllépni. Papíron mindent ő intézett, igy én csak üresbe beszélhetek..

Zavar a tudat, hogy az a csaló jót röhög a markába, kisebb büntetés fog kapni, hála Apósomnak. Én azt akartam, hogy tegye meg a feljelentést (ahogy mások is megtették), de nem volt hajlandó, mert több mint tizenöt éves barátságról van szó - SZÓ SZERINT EZT MONDTA!

Persze a pénzről hallgat, esze ágában sincs visszaadni/visszaszerezni.

A párom azt mondta, hogy majd beszél az Apjával és megmondja neki, hogy ezt a kis húzásat nem fogjuk elfelejteni, de kb. ennyi. Pénzt ne várjunk tőle, mert nincs neki.

Az incidens óta nem találkoztunk (messze lakunk), és engem most kerül is. Korábban mindig írt/érdeklődött, de most nagy a csend.

A lényeget leírtam. A papírokkal, szerződéssel kapcsolatban legyszives ne kérdezzetek, mert nem szeretném leírni, meg annyira nem változtatna a történeten. Amúgy ügyvéd is volt a dologban, aki szinten Após puszi pajtása..

Neheztelek a páromra, mert az ő ötlete volt, meg hogy intézze Após, minden szépen le lesz papirozva én ne aggódjak. Ezen vitáztunk is, de aztán sajnos ráhagytam. Ő is naiv volt, és látom rajta, hogy bántja a dolog (főleg azert, mert azt az egy milliót az ÉN szüleimtől kaptuk!!!), de mindig azzal jön, hogy hát az Apja..ne balhézzak.

Néha elgondolkozom rajta, hogy mi legyen. Őszintén engem az bánt, hogy egy csaló rajtunk nyerészkedett, kihúzzta magát, a szüleimtől kapott pénzt (nekik sincs sok) pedig a zsebre vágta. Apósom éli a világát, mintha mi sem történt volna. A minap hivott minket a Sógornőm, hogy Apósomnak születésnapja lesz, és dobjunk össze neki egy utazást- meglepetésként. Na nekem már ezen is felment a vérnyomásom!

Lehet, hogy én vagyok rosszul bekötve, de engem ez az egész nem hagy nyugodni. Az is zavar, hogy a párom részéről kb. én vagyok az, aki egy ilyen nem túl nagy összeg miatt felrúgja a családi békét. Aha, csak én nem csupán az anyagi részét nézem a dolognak.

A párom jelenleg többet keres, így azzal állt elő, hogy majd ő vissza adja azt a pénzt. Könyörgöm, közös kasszán vagyunk és nem az ő dolga visszaadni!!!

Nem tudom, hogy a jövőben hogyan viszonyuljak az Öreghez?

Jelen helyzetben látni sem akarom, de a végtelenségig sem tudom kerülni. Azt is tudom, hogy hiába mondanám a szemébe, hogy mi a gond, részéről el lenne intézve egy kis mosolygassal es egy ne haragudj-al. Önkormányzatnál dolgozik, de egyszerűen nem fogja fel a dolgokat. Ami a legrosszabb, hogy tényleg úgy van vele, hogy ő nem tett semmi rosszat. Kb. mindig mindenki kihasználja. Egész nap csörög a mobilja, mindenki szívességet kér tőle (papír ügyekkel kapcsolatban) és ő rögtön ugrik! Csak azt nem fogja fel, hogy amint nyugdíjas lesz, ezek a nagy "barátságok" megszűnnek majd, mert nem tudják tovább kihasználni. A család mindig ott lesz, ő pedig pont a családját baszarintotta át..

Ez valószínűleg tanulópénz lesz, ezzel már kezdek megbékélni, de az ügy morális részével nem tudok..