Sok nő miért nem tudja elfogadni, hogy az anyós ugyanúgy a családjuk része, mint a saját anyja?

9

Egy kicsit túlzásba esel, nincs kisebbségi komplexusod?

Szóval ha valaki meg mer szólalni olyat, ami nem pozitív, az már belepofázás? Az, hogy negatív kritikát fogalmaz meg, "nem tetszik", az nem lelkiterror, az nem belepofázás. Az vélemény. Véleménye még a munkatársaidnak is van, meg a szomszédodnak. Véleményem nekem is van, amit elmondok, például itt.

A belepofázás normál keretek között nem az, amire te itt most hiperventillálsz. Hanem az, hogy a nem tetszik, nem jó után nem elfogadás jön, vagy valami jó dolog kiemelése, esetleg annyiban hagyás, éppen elfogadás, hanem a további degradálás.

Az anyósok nagyon szeretnek beleszólni a háztartás vezetésébe, és konkrétan ráerőszakolják a menyecskéket, hogy úgy csináljanak minden dolgot, ahogy ők csinálják otthon. Ugyebár ők tudják mi a jó a fiacskájuknak. És ha véletlen külön mer a pár költözni akkor puffognak, hogy nem látogassák őket csak heti egyszer, és nem tudják szöktetni a párt úgy ahogy a kedvük tartsa.

Nem tudják elfogadni, hogy az a kicsi angyalbügyürü, aki a markába f●sott annó már nagy, és saját családot akar magának, amiben az anyjának van szerepe, de nem főszerep normális esetben. Nekik meg persze az kell.

Szerencsére nem minden anyós pajti ilyen, tisztelet a kivételnek de sokan vannak sajna hasonlo gondolkozassal.

Az anyós nem családtag számomra. A páromnak a családtagja. Nekem semmi közöm nincs hozzá. Nem táplálok felé nagyobb érzelmeket, mint az utcán látott vadidegen emberekhez. Leszarom a létezését.

Nem szeparálom el a páromat az anyjától. Felőlem minden nap járhat hozzá. A lényeg, hogy anyós hozzánk nem jöhet és én se járok hozzájuk. Ennyi.