Miért rekesztenek ki a párom szülei?

6 éve vagyok együtt a párommal már azóta távolságtartóak velem a szülei, én nagyon vissza húzódó lány vagyok idegenekkel nem is nagyon tudok beszélgetést kezdeményezni kicsit ibtrovertáltabb vagyok de nyílván az évek alatt azért én is fejlődtem és próbáltam nyitni feléjük. Viszont a helyzet valtozatlan maradt ha én nem szólok hozzájuk egész nap átnéznek rajtam és ennek tetejébe még néha bunkók is. Érettégire sem kívántak sok szerencsét, mindig kérdezem ha tudnék valamiban segíteni de mindig az a válasz hogy nem és oda hívja után a páromat meg a tesóját hogy segítsenek neki. Mikor elhunyt egy szerettem és tudtak róla akkor sem mondtak semmit. A hetekben a nagypapám autóbalesetet szenvedett, nem is kérdeztek a hogylétéről. Engem se kérdeznek semmiről sem. Kihagynak dolgokból a párom testvérének van egy barátnője vele viszont ez az ellentét. Körbe ugrálják beszélgetnek vele előre köszönnek neki. A kutyája után szó nélkül feltakarítjak a piszkot, de mikor ők el voltak nyaralni és egy hétig takarítottam a házat egy köszönömöt se kaptam. Amit küldtünk édesanyámmal zöldséget hetekig meg se ették fonnyadásig tárolgatták. Most a párommal édesanyám régi lakását újitjuk ahova be fogunk közösen költözni. "Tanácsokat" adtak a páromnak hogy mit kellene csinálni a lakáson mikor én is ott voltam de rám se néztek szinte nem is hozzám beszéltek mintha ott se lennék. Napról napra úgy érzem hogy úgy vannak velem hogy jolvan jött erre a hétvégére majd hazamegy. Van amikor másképp állnak hozzam olyankor mindíg felcsillan a szemem hogy talán van remény de aztán újra és újra csalódok. Családi eseményekre sem járok már szivesen mert általába ilyen beszélgetési köröket alkotnak én oda ülök nem nagyon tudok hozzá szólni a dolgokhoz ők nem nagyon nyitnak felém úgyhogy általában csak ülök és elvagyok. Nem valami komfortos. Nem tudom hogy én csinálok valamit rosszul már ilyen régóta és rosszul látom a dolgokat? A lakásfelújításba való bele szólásuk miatt ki is borult a bili és meg is sértődtek rám de ez pár hónapja történt és ugye régebb óta fent áll a probléma, ugye elvileg sikerült megbeszélni a dolgokat vagyis hát bocsánatot kértem a semmiért és elfogadták és azóta neha volt pár kedves pillanat de ennyi.Párom kérdezte már öket hogy van e nekik velem valami gondjuk vagy próblémájuk, nyilván az volt a válasz hogy semmi. Most ott tartunk hogy páromnak meg lesz tartva a születésnapja a hétvégén de már azon se nagyon szeretnék részt venni ez miatt. Dühös vagyok a látványos megkülönböztetésúk miatt, és azért amiért felnőtt létükre nem mondják el ha van valami gond. Nem tudom mi tévő legyek.