Mit lehet tenni kontrollmániás anyósék ellen?

Sziasztok. Nagyon vegyes érzések kavarognak bennem, ugyanis a párommal szeretnénk elkezdeni a közös életünket és szeretnénk elköltözni, egy külön házba.

Elkezdtük tudatosítani a szüleinkben, hogy ez a döntésünk, amit az enyémek meglehetősen jól reagáltak le, hogy ez természetes és mindenben segítenek amiben tudnak. Viszont.. az apósjelöltem felajálotta, hogy minek házat venni? Költözzünk oda hozzájuk :)

Mielőtt ezt kifejteném, kicsit írok a mindennapjainkról, hogy hogyan is zajlanak.

Párom 0-24 dolgozik a szülei kívánságára, emellett a saját munkahelyén. Mivel én is dolgozok és mellette járok egyetemre nappalin, minden szabadidőnket megpróbápjuk együtt tölteni, de ez nem mindig sikerül.. valamelyik nap az anyósék meghallották, hogy keveslem az időt amit együtt töltünk. Mindenféle ürüggyel, a kiskutyájuk kispatkányánál is el kell menni segíteni dolgozni, mert xy-nak az ismerőse. Mondanom sem kell csak párom dolgozik, ők elvannak maguknak a barátaikkal, iszogatnak, ameddig ő szenved.. egy másik példa, amikor nálunk vagyunk és 8 óra körül megy haza vagy 9-kor már az sem tetszik. Volt, hogy 7 órakor arra keltünk (hétvégén), hogy az apja hívja, hol van már..

A lényeg, hogy nagyon kontrollmániások és beosztják mindenki feladatát. Rájöttek, hogy nálam ez nem nagyon működik, szerintem amikor beszélgetünk is lejön nekik, hogy én a saját fejem után megyek és nem lehet beállítani a koncentrációs táborukba. :)

Tudom, hogy semmi esetre sem szabad ott maradni egyik fél szüleinél sem, hiszen az baromi nagy feszkót szül, ezért próbálom meggyőzni páromat, hogy ne maradjunk. Összességében úgy érzem próbálják lecsapolni azt a kis időt is amit együtt tudunk tölteni, az anyja pedig mindent bevet, hogy a kisfia maradjon. Folyamatos kamu rosszullétek, otthon egymásnak esnek, arra fogja, ha elmegy onnan, akkor el fognak válni az apjával. Páromnak van még kettő testvére akik szintén abban a házban laknak és nem fognak elköltözni egyhamar, így nem is értem az egész koncepciót..

Párommal mindenben támogatjuk egymást és nagy a szeretet. Minden rendben minden téren, az egyetlen dolog ami nem stimmel az az anyósékkal van. Kicsit félek ha most ez történik, akkor később mi lesz még.. egyszerűen nem tudják feldolgozni, hogy aki folyamat rájuk dolgozik az ő portájukra el akar menni külön életet kezdeni.

Ha külön is megyünk az éven baromira félek, hogy akkor is hívják majd minden percben. Pedig én nagyon szeretném, hogy a saját családunk legyen majd neki a fontos. Ne haragudjatok, hogy ez kicsit össze-vissza írtam, de nagyon ki vagyok bukva ezen a témán már.. az én szüleim szerint egymás ellen fognak minket hangolni, ameddig ki nem nyírjuk egymást. Kérlek mondjatok valamit, hogy hogyan lehetne leallítani őket, mert nem bírom már. Párom ígérete szerint ha elmegyünk, akkor nem lesznek elsők sem a problémáik, amit kicsit kétlek, ugyanis tudom, hogy mindent bevetnek majd, amit csak lehet..

A szüleivel sosem volt konfliktus, sem veszekedés ami indokot adna arra, hogy utáljanak, elmondása szerint szeretnek is engem. Külsős szemmel lehet tudtok valamit mondani, ami eddig elkerülte a figyelmem, köszönök minden választ!