Mennyire jellemző, hogy a férj jobban kapcsolódni kezd az anyjához, ha gyereke lesz?

Mi 5 év után egy csúnya valoperben vagyunk, anyós fenyegetőzik, exem kizárólagos felügyeletert folyamodott. Elcsaltak tőlem és a csaladomtol kb 5 milliót '18 óta.

Így kezdődött.

Nálunk is ez volt, szerencsère nem lett vègül gyerek. Szingli anya lett volna belőlem. Ő azóta is az anyja bimbóin lóg.

Szerintem az ilyen ráèbred hogy nem ő lesz már a kisbaba, ès megrèmül, nem tetszik neki. Pánikba esik, megpróbál menekülni a valóság elől, visszabújni az anyja seggèbe.

"velem most meg inkább távolságtartó lett, pedig nagyon szeretett volna babát."

Szeretett volna babát? Szerintem csak szóban. Azt mondja amit hallani szeretnél. Nagyon sajnálom, de szormorú jövőt jósolok a kapcsolatotoknak. Bár ne lenne igazam. De most be van szarva, hogy jön a gyerek, és látványosan egyre inkább kivonul abból a családból, ami az ő családja lenne, és menekül vissza anyucihoz. Nagyon rossz jelek ezek.

Szerintem ez egyáltalán nem nevezhető jellemzőnek, sem normálisnak. Én a környezetemben sehol nem tapasztaltam ilyet.

Lehetőségek, amik így kapásból eszembe jutottak:

- megijedt a gyerekvállalástól, és a szülei a biztos menedék

- eddig is ilyen volt, csak nem vetted észre

- az anyja fűzi ellened

- valamit titkol, és a családja az alibi.

Más elméletileg akarni és más valóban érteni, mekkora felelősség egy gyerek. Mert az nem csak egy baba, aztán minden rózsaszín és ugyanolyan heppi, mint előtte. Rengeteg kötöttség, feladat, monoton napok és macerás programok. Beteg gyerek, beteg feleség, nincs random szabadság és ahogy nő, egyre több feladat van körülötte. A kiadások és az idő beruházás is megterhelő lesz.

Ez általában akkor üt be a pasik agyába, amikor először érzik mozdulni a feleségük hasát és beléjük hasít a tudat, hogy az a baba nem fog örökre ott maradni, kényelmesen, hanem ki fog bújni és meló lesz vele. És még az asszony is ki fog borulni.

Ez az árnyoldala, de a férjem is beijedt. Ő szépen kitartott, de sokan pánikolnak.