Mit lehetne tenni hogy ha az akaratod ellenére belekényszerítenek hogy más gyerekét neveld?
Élettársammal és a nagypapájával élek már lassan két éve egy 3 szobás családiházban. A ház a párom nevén van, mert a nagyapja elajándékozta neki, hogy a párom apja és annak felesége ne herdálják el, mivel mindketten állandóan csak a bajt, illetve a drámát generálják. A páromat is folyamatosan kihasználják ott ahol tudják. A nagypapára is igen ritkán néznek rá, konkrétan a mi feladatunk gondoskodni róla és vigyázni rá. Mindketten a huszas éveink közepén járunk. Az apjáék nem velünk laknak már, illetve van egy féltestvére is, egy 15 éves fiú.
A ház jelenleg felújítás alatt van, mert apósomék az évek alatt lelakták teljesen, így nincs a házban konyha, hanem a melléképületben levő kiskonyhát kell használnom ha főznöm kell. A festés miatt meg extra szobából meg raktárszoba lett.
Apósoméknak az a remek ötletük támadt, hogy kimennek külföldre, ez miatt a gyereket szószerint minden kérdezés nélkül a nyakunkon hagyták. Ez miatt a gyerek a raktárszobába került. Van ágya, szekrénye, és hely a számítógépének szóval megvan mindene amire szüksége van.
Valószinű egész iskola alatt velünk lesz, ami azért mérgesítő, mert az apjáék a gyerek ellátásába kb. egy 5 ezressel szállnak be ilyen 2 hetente, mert hogy "úgyis keveset eszik". Illetve az anyja folyamatosan szapul minket a gyerekkel kapcsolatban.
Nem tetszik neki hogy a gyerek nem eszik, pedig a hűtő tele van étellel, bármikor tud enni amikor akar. Nem tetszik neki hogy hajnalig fent van és játszik, és elvárja hogy valaki keljen fel hozzá hogy rászoljon hogy menjen aludni, mikor mi is reggel kelünk melóba. Aminek sok értelmét nem látom mert hiába szólunk neki, mikor elmegyünk ugyanúgy folytatja a játékot.
Hisztizik hogy konyha híjján miért a fürdőben mosogatok, ahol van melegvíz, miért nem a kinti kiskonyhában, ahol csak hideg van. Hogy miért nem pazarlom a palackos gázt arra hogy vizet melegítsek kint a mosogatáshoz. Ami nekem nonszensz, mivel fent a házban eszünk. Szóval tőlem elvárja hogy az összes csetressel menjek ki, melegítsek vizet, mosogassak el, és majd ha kell edény vagy tányér, akkor menjek ki a melléképületbe és hozzak be, legyen hó vagy eső, mivel a hülyeségeik miatt, csúszott a konyha befejezése és isten se tudja mikor lesz kész. Akkor az is baj hogy miért a gyerek szobájában vannak bent az edények ami hely híjján még mindig a raktárszoba. Meg most az iskola alatt elvárja hogy üljünk le vele tanulni, amit párom azonnal a nyakamba is varrt, de én elutasítottam, ami láthatóan nem tetszett neki.
Teljesen kilátástalannak érzem a helyzetem, úgy érzem csapdába kerültem. A gyerekkel nincs bajom és sajnálom is, de akkor sem vagyok hajlandó anyáskodni felette, mert én ezt sosem vállaltam be, bele lettünk ebbe az egészbe kényszerítve, és ez a párommal való kapcsolatunkra is rányomta már a bélyegét. A gyerekkel tavaj egész évben gondok voltak mert nem járt be az iskolába, és én nekem nem hiányzik ez a stressz az életemből. Nagyon nem szeretném hogy ez a 6 éves kapcsolatom tönkremenjen, házasodni és családot akartunk alapítani, de mindez úgy tűnik füstbe ment, mert egy idegen gyereket kell nevelnem valószinűleg több éven át, a hely a házban elfogyott, illetve egy tini mellé nem jó érzéssel szülök egy csecsemőt. Ha csak egy pár hétre jött volna le, nekem semmi bajom nem lett volna, de ez így nekem nem megy. Nem tudom hogy mit tegyek, teljesen csapdában érzem magam.
"nem akarja az öccsét csak úgy utcára rakni, és én sem, mert sajnálom."
Pont ezt használják ki. Olyan nincs, hogy a nyakatokba varrnak egy gyereket. Álltatok és tátottátok a szátokat, amikor beállítottak a gyerekkkel, és csendben néztétek, ahogy lerakják a cuccait, vagy mi? Ha ilyen málék vagytok, akkor meg is érdemlitek, hogy csak úgy a nyakatokon hagyjanak egy gyereket, akit évekig tarthattok. Basszus, a gyerek nem egy cserép virág, amit lepasszolunk a rokonnak, mert mi most épp külföldre megyünk dolgozni. Vigyék magukkal, aztán oldják meg az életüket, az ő dolguk!
Régen szólni kellett volna a gyámügynek! Nem csoda, hogy problémák vannak azzal a szerencsétlennel, egy koloncként toszogatják ide-oda, meg kerülgetik...
Nem kötelező, én mondjuk körberöhögném azt, aki ezzel állna elő, neveljem xy gyerekét.
Mivan? Abban a pillanatban elköltöznék, amint ez felmerül, főleg, hogyha csak úgy a nyakamba b...ák a megkérdezésem nélkül.
Más: nem lennék együtt olyan emberrel, aki minden szrra bólogat, csak mert apja-anyja kitalálta. Felejtős.
A gyerek még kiskorú! Ezért még ti is megüthetitek a bokátokat!
Nem is nevelhetnétek a gyereket, csak ha ez le van papírozva (gyámként)!
Van ismerősöm külföldön, ők már túl vannak ezen.
Nekik is hasonló korú az egyik gyerekük, aki speciális dolgot tanul szakközépiskolában (ilyen nincs külföldön), és azt szeretné folytatni egyetemen is. Ezért a gyereket nem tudták volna magukkal vinni külföldre, mert a karrierje ment volna rá.
Náluk ezért az egyik szülő itthon maradt(!) ezzel a gyerekkel, mert jogilag NEM LEHET csak úgy lepasszolni egy kiskorú gyereket egy családtagra (csak ha van gyámügyi határozat). A gyerek nem egy kiskutya.
Nézzetek utána ezeknek ha kell családjoggal foglalkozó ügyvéd segítségével, mert ha ez kiderül bármilyen hatóság számára, abból még nektek elég nagy bajotok lehet.
Persze ha csak nyaralni mentek ki külföldre apósék az más kérdés! De ha életvitelszerűen kiköltöztek, akkor nem passzolhatják csak úgy rátok a kiskorú gyereküket.
33, 34, Erről nem tudtam de mindenképp érdemes utána néznem. Az anyja kb. három hetente jár haza egy hétre, az apja meg sokszor hétvégén hazajön (aminek sok értelmét nem látom mert csak felesleges benzinpénz hazajárni Németből két napért.)
A buszmegállós történet meg szernecsére egyszer fordult csak elő, de már akkor is halál kínos volt számomra.
Ja meg volt olyan is hogy a gyereknek kellett mennie valahova és az apja pattogott hogy keltsem majd fel x időben. Mondtam neki hogy felejtse el, mert van a srác telefonján ébresztő, majd az felébreszti.
Szóval a gyerek igazából a (leendő) sógorod :D
Én mivel iszonyúan sajnálnám szerencsétlent, nem kezdenék el azon ügyködni, hogy lehet kipaterolni (meg nem is tiéd a ház), de a határokat biztos meghúznám: elvárnám, hogy normálisan beszéljen velem, tehát ne szóljon bele, hol mosogatok, az anyját meg elküldeném a ...-ba, ha rám akarja tolni a feladatot, hogy neveljem a gyerekét. Az edényeknek meg keresnék egy másik helyet, csórinak had legyen már magánszférája.
37 Én is sajnálom, nekem is inkább a neveléssel van problémám, ha úgy lenne itt nálunk mint egy lakótárs, sok vizet nem zavarna. Meg ugye az hogy anyagilag nem szállnak be az apjáék semmibe.
Magánszférája megvan, mert azok az edények azért vannak ott mert nem kellenek jelenleg épp semmire, de ma felvittem az összes ilyet a padlásra. Az extra bútorokkal amik nála vannak azonban nem tudok mit kezdeni, sajnos még nincs befejezve a ház, addig nincs pontos helye semminek.
"Az extra bútorokkal amik nála vannak azonban nem tudok mit kezdeni, sajnos még nincs befejezve a ház, addig nincs pontos helye semminek."
Nem a te dolgod bármit is intézni a házban. Nem a te házad, nem a te öcséd.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!