Hogy kezeled lelkileg ha anyossal nem jossz ki?
Amiota fiam megszuluetett , 6 eve, anyossal folyamatosan romlik a viszonyunk.
Nincs kopkodes, utalkozas.. azert sosincs eldurvulva a helyzet, de ugy erzem csak azert mert en sose nyitom ki a számat, csak nyelek. Egyedul akkor teszek szova valamit,ha az a fiunk egeszseget károsíthatja, illetve az en nevelesi elveimmel nagyon ellentetes. Mindenbe beleszolnak, mar néha kotozkodesnek erzem. Nem akarom, hogy ennel rosszabb legyen a kapcsolatom anyossal, mert nekem mas segitsegem nincs, es a fiam is szeret ott lenni. Ilyen ki nem mondott, de érezhető feszko alakult ki kozottunk. Bar teljesen ugy erzem, en nem tehetek rola, megis engem lelkileg megvisel. Akinek nincs jo viszonya anyosaval, hogy kezeli ezt? Hogy tudjatok egy legyintessel lerazni magatokrol? Vagy mast is bant a dolog?
Engem sosem bántott ha rosszban voltam vele, most sem bánt. Úgy tudom egy legyintéssel lerázni magamról, hogy ismerem milyen, ismerem a játszmáit. Plusz, én semmilyen szinten nem vagyok úgymond “ráutalva” és ő nekem senkim, hogy lelkileg bármennyire is megérintsen. A páromon kívül a szüleim és a nagyszüleim véleménye érdekel, senki másé. Anyósjelölté meg aztán pláne nem érdekel.
Az viszont baj, hogy elnyomod magadban az anyósod f@szságait! Lelkileg nagyon felfog emészteni. Beszélj erről a pároddal, hogy úgy érzed kötözködik veled az anyja és mindenbe belepofázik még akkor is ha nem kérdezed a véleményét és ez neked rosszul esik. Amúgy szerintem direkt provokál téged, pont ezért kéne lefosnod a fejét. Ne add meg neki azt az örömöt, hogy lássa rajtad mennyire magadra veszed és szarul vagy miatta! Biztos vagyok benne, hogy erős vagy és lefogod tudni rakni azt a sok szart amit cipelsz anyósod miatt! Kitartás! :)
Felnőtt ember vagy, nem kell nyelni, szépen udvariasan, mosolyogva meg kell mondani, hogy mit, miért gondolsz, tervezel, csinálsz másképp.
Jobb ha előre tervezel, és fixálsz le dolgokat, mint átadni a kezdeményezést, és utólag harcolnina módosításért.
Egy kérdés: a saját eredeti családodban, vagy a munkahelyeden hogy oldod / oldottad meg az ilyesmit?
Nem rossz ember anyosom. Jo lelku csalad, es segitokeszek. Csak bosszantoan tudalekos anyosom, es szentul hiszi, hogy ahogy ő latja a helyzetet az ugy a jo. Nagyon szereti az unokait, nincs racsimpaszkodva a ferjemre se, masik fiara se. Egyébként ferjem nekem ad igazat, de o sem szereti a nyilt konfontaciot, rahagyja. Kifejezetten nem engem szapul anyos, hanem ertesunkre adja valahogy mindig, hogy nem jol csinaljuk. Itt nalunk konkrétan csak errol van szo, h mindenbe ugy erzi h o tudja jol, ha valaki mast allit,megcsak utana se jar egybol "ah hulyeseg" Engem nem hinnem, hogy utal, gyerek elott evekig elvoltunk. Nem voltunk baratnok, de semmi extra nem tortent. Valószínűleg pont ezert bant ez az egesz.
A sajat csaladommal egeszen mas minden. Anyukam nem traktal a 40 evvel ezelotti nevelesi elvekkel, ha mondom, hogy en igy meg ugy akarom csinalni elfogadja szo nelkul, nem degradalja le a nezopontom. Nem ertunk vele se mindenbe egyet, de tudja h en nevelem a gyerekem, az lesz ugyis amit en akarok.
Nem érdekel. A családom hülyesége SEM, a párom anyjáé meg még inkább.
Az viszont igen, hogy a barátom ne kényszerítse rám a nőt, pl kötelező látogatások - ha nem akarok menni, mert semmi kedvem 2 napon át jópofizni olyanokkal, akiket nem kedvelek, akkor ne legyen belőle hiszti.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!