Az anyósom penészes kenyeret adott a kislányomnak, ezek után engednétek hogy nála töltsön egy hetet?
Meghívott minket magához ebédre a múlt hétvégén, a kislányom (5éves) konkrétan fény evő, tehát az ebédet egyáltalán nem fogadta el.
Az anyósom előállt azzal az ötlettel, hogy "akkor kincsem kérsz egy szendvicset"? A lányom bólintott, majd hozta is neki.
Átadja én meg csak bambulok kifelé a fejemből, egyszer csak megpillantom a kenyér szélén, majd az alján a nagy kék penész foltot.
Épp a szájához emelte volna a lányom, én meg hirtelen a sokktól kivertem a kezéből (asztalra esett) 🙄
Erre a kedves anyós felemelte, és lecsipkodta a penészt róla, majd nyújtotta vissza neki.
Na abban a pillanatban felfogtam az egész családot és haza mentünk.
A férjem is és én is kijelentettük, hogy a kislány, de én sem a lábam nem tesszük oda többet, mert ha ilyet megcsinál, akkor bármire képes.
Bele se gondol, mit tesz egy ilyen pici szervezettel a penész.
Erre ma felhív, hogy ugye nyáron a megbeszélt egy hétre el engedjük e a gyereket, merthogy ő egy csomó programot szervez, meg már a munkahelyén beiratta azt az egy hét szabadságot.
Én személy szerint még a nevét is elfeledtetném a lányommal, de ti mit tennétek?
Megértelek kérdező, konkrétan majdnem szó szerint ugyanebben a szituációban vagyok. Anyósom konyhai higiéniája rémes, rendszeresen hagy kinn napokra romlandó kajákat a konyhában, majd szemrebbenés nélkül adja a hároméves gyereknek. Hozzáteszem, baja soha nem volt a lányomnak, de azért az idős papával párszor jártak már a sürgősségin kiszáradás miatt... A belem forog amikor az asztalon szobahőmérsékleten összeaszott három napos bundáskenyeret meg a penészes kenyér mellől szedett soknapos pékárut csipkedte fel neki egyik reggel. Már embert lehetett vele ölni, annyira szétszikkadt. Férjem pironkodva bevallotta hogy ő így nőtt fel, majd pókerarccal nekiült a sajtos darált húsos tésztának, ami előző nap dél óta hevert a konyhában. Közben anyós a hűtőt telepakolja bontatlan uht tejjel, azért nem fér be semmi 🤦
Emiatt felügyelet nélkül én sem hagyom ott. Egy-egy ilyen akció után nálam is felmegy a pumpa és megfogadom hogy többet nem nyitom rá az ajtót a vén hülyére. De szeretem a férjemet és a gyerek amúgy kedveli a flúgos nagyanyját, így lenyelem a rossz érzést. Kibírom azt az időt, de felügyelet nélküli otthagyás fel sem merül.
A nagyi ezek szerint az a korosztaly/típus, aki szinte soha ki nem dobná az ételt. Hidd el, sokan ugyanúgy csak lesöprik a penészt a kenyerrol, ahogy pl lekanalazzak a tejfolrol is. Biztos vagyok benne, hogy semmi rosszindulat nem volt benne és nem is érti, mi a bajod az egésszel, hiszen ő simán megette volna.
Normális stílusban is el lehet mondani neki, hogy ti máshogy gondolkodtok, te nem akarod hogy ilyen ételt adjon a gyereknek.
Az anyósom 49 éves.
És hogy tetőzzem ápolónő egy Budapesti kórházban.
És most egy idézet tőle amit a fiának mondott:
"Nem értem mi baja a hisztériádnak, a kórházban sem hal meg senki konkrétan ezektől a szendvicsektől, én adom a reggelit is és a vacsorát is a betegeknek.
Mi daráljuk a szalámlit is, mert nem tudják összerágni az öregek, és abból az alapanyagokból hordok haza. Senkinek semmi baja nem volt eddig ezektől, az unokámnak se lett volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!