Mit tegyünk az alkoholista apóssal?

Hosszú lesz, előre szólok.

A párom kb 15 éves volt, mikor az apja lelépett egy nő miatt, páromat a szüleire hagyta (addig egyedül nevelte). Eltelt sok év, a páromat nem kereste az apja, aki felélte szinte a teljes családi vagyont: részben az új nőre, és annak gyerekeire költötte, részben elitta. Soha életében nem dolgozott rendesen, a szülei pénzéből élt, azoknak nagy vagyona volt. A nagyszülők időközben meghaltak, apósom eltemetni se tudta őket, párom intézett, fizetett mindent.

Ahogy elfogyott a pénz, az új nőben elmúlt a szerelem, kitette apósomat, akinek hirtelen eszébe jutott, hogy van egy fia, elkezdte hívogatni, hogy mi van vele. Ebből az lett, hogy elkezdett ránk telepedni.

Azt mondta páromnak egy idő után, hogy a temetésekért cserébe páromra íratja az öregek házát, ez meg is történt. Lakhatatlan állapotú vályogházról van szó egy kisváros utolsó utcájában, még wc sincs bent, a szobákban döngölt a padló. Apuka háza éppen ezzel a házzal van szemben. Mi megyeszékhelyen lakunk, itt van munkánk, eszünk ágában sincs kiköltözni oda (a világ minden pénzét kéne arra a házra locsolni), főleg, hogy akkor állandóan ránk járna az öreg, aki mindig részeg. Nincs egy józan pillanata! Alkalmi munkákból él, földeken dolgozik feketén, nem fürdik, nem mossa ki a ruháit. A háza olyan, mint egy putri, munkás ruhában alszik, utcai cipővel jár a szőnyeges szobákban. Olyan szag van ott, amit nem tudok leírni. Volt egy kutyája, elvitte az állatvédő, mert nem etette. Arra elég a pénze, hogy igyon, meg cigit vegyen, kajára már nem marad, a szomszédja eteti.

Apósom rendszeresen hívogatja páromat, hogy pénz kéne neki, vagy leszidja, hogy nem látogatja. Ha párom elmegy meglátogatni megbeszélt időpontban, otthon sincs, mert ráér akkor elindulni a kocsmából, ha párom a kapu előtt van már (többször előfordult, hogy ott állt fél óráig, mire apuka hazaért a 10 percre lévő kocsmából). Ha párom ott van, akkor kiröhögi, ha nem akar vele inni, habzó szájjal politizál, vagy arról érdeklődik, hogy mikor megyünk már oda lakni, mert azt akarja, hogy itt rohangáljanak körülötte az unokái (nincs gyerekünk). Após most fogja eladni a szomszédjának a hátsó kertjét a tartozásainak rendezéséért cserébe, de más már nem lesz neki, amit pénzé tehet, csak a tető a saját feje felett.

Na és itt jön a kérdés. A párom nem akarja felvenni már ennek az embernek a telefont, de lelkiismeretfurdalást okoz neki, ha nem teszi, mert mégiscsak az apjáról van szó, aki adott neki egy házat, (akkor is, ha az használhatatlan, pár milliót azért ér így is). Ha beszélnek, az életről is lehozza az apja. Ha megszakítja vele a kapcsolatot, az öreg teljes magányban, gyakorlatilag csövesként előbb utóbb éhenhal.

Én azt javasoltam, hogy hívja vissza és mondja el őszintén, miért nem veszi fel a telefont neki, hogy legalább tudja az okát. Ti mit javasoltok? Mit tegyünk?