Aki anyóssal együtt lakott az meddig bírta?

Pár hónap volt, de azt hittem megőszülök. Nem akartam odaköltözni hanem ők akarták és a férjemmel megbeszélték a hátam mögött. Nem is értem hogy mentem bele, mert akkor is tiltakoztam...már nem emlékszem nagyon régen volt.

De a szabadságomat nem adom, ha kell inkább elválok.

#12

Kérdező!

Minden bántó szándék nélkül mondom, hogy nagyon komolytalan, sőt, felelőtlen vagy!

Két dolog miatt is:

Egyik, hogy szerinted anyósoddal nehéz az élet, mégis odaköltözöl.

A másik, hogy eleve betervezed, hogy "ha nem tetszik ott akkor én le lépek."

Első esetben NEM SZABAD odaköltöznöd!

Jobb távolról szeretni, mint közelről gyűlölni, ahogy a mondás is tartja!

És mit gondolsz arról, hogy mire eljutsz oda, hogy "lelépsz" addig fáklyásmenet lesz?

Veszekedések, cirkuszok, jelenetek, amiben tönkre megy a kapcsolatod is, mert a párodat választás elé állítod, függetlenül attól, hogy kinek van igaza. Arról már nem is beszélve, hogyha gyerek lesz, annak milyen életet biztosítasz ilyen előzmények után, lehetőleg csonka családban, nulláról kezdve, lehetőleg albérletben?

Az életet komolyabban kellene vegyed és nem belemászni olyasmibe, amiről előre borítékolható, hogy zsákutca. Vagy miattad, vagy az anyós miatt, vagy mindkettőtök miatt.

A rövidebbet mindenképpen te fogod húzni a végén, mert nem az anyós lesz hajléktalan és talán egyedülálló kisgyerekes nő.

De te tudod!

Szerintem felesleges volt kiírni a kérdést, mert úgyis oda fogsz költözni, ...aztán lesz ami lesz!

"És mit gondolsz arról, hogy mire eljutsz oda, hogy "lelépsz" addig fáklyásmenet lesz?"

Na ez az, ez egy tök jó gondolat, és ezzel számolni kell.