Ti együtt tudnátok élni anyóssal apóssal egy kétcsaládos házban?
Mi együtt élünk persze elkülönítve egy fallal, de közös kert.
Eddig nem zavart, mert jól jött sokszor a segítség, amíg bele nem jöttem a dolgokba, háziasszony teendőkbe stb.
De most mar néha zavaró. Hogy pl. néha átjönnek, emiatt pl sosem merek egy szál bugyiban melltartóban rohangálni, mondjuk nyaranta kiülni napozni nyugodtan hogy ne lásson engem após anyós. Vagy csak szimplán ne hallani egymás zörgéseit stb mert azt azért át lehet hallani. Én szeretnék csak a férjemmel egyedül kettesben élni.
Lehet nyavalygásnak meg kicsinyes dolgoknak hangzik de én ilyen vagyok.
Viszont nem merem felhozni a férjemnek mert biztos vagyok benne hogy neki meg épp ez a jó. Ő mindig is olyan kényelmes típus volt, szereti ha a szüleivel egy nagy házban lehet.
Szerintetek mit tegyek?
Vannak akik albérletben nyomorognak, vannak akiknek nincs kezük,lábuk, látásuk, hallásuk, és vannak akiknek egy éjjel mindenüket szeretteiket, tárgyaikat elvitte a cunami...vannak tragikus életkörülmények... Ez nem az, de egy kis jó lélek, empátia kell hozzá, vagy megmérgeződik és elrohad az egész.
De megjegyzem, ne rohangálj bugyiban - gusztustalan. A meztelenségnek meg van a helye-ideje. Kár közönségessé tenni. Meg gondolj arra, hogy mondjuk a férjed szereti a krémest.. de ha naponta minden órában beletömsz egy krémest, megutálja.
Én nagyon szeretem anyósomékat, de nem szeretnék velük együtt lakni. Engem is zavarna. Már az is zavar,ha úgy jönnek át, hogy előtte nem szólnak ide. Ugyanolyan okból,amit te is írtál,én konkrétan jártam úgy,hogy pólóban és bugyiban voltam, és após látott.
Meg nekem is kell a magánélet a párommal és úgy akkor sem olyan.. megjegyzem, a saját szüleimmel ugyanez lenne a helyzet,azt sem szeretném,pedig velük is jó a viszony. Szeretem ha mindenkinek megvan a kis saját élete. A férjednek szólni lehet kínos,én is szóltam egyszer amiatt,hogy kérje meg a szüleit,hogy legalább szóljanak ide telefonon,mielőtt ájönnek,de ebből sértődés és nagy vita lett,mert náluk az a szokás, hogy bárki bármikor jön-megy egymáshoz. Én többet nem szólok,inkább nyelek. Jobb a békesség. A férjedet te ismered, hogyan reagálna.. gondold át mielőtt felhozod a témát.
Ezek teljesen ertheto es jellemzo erzesek - es meg csak nem is kell hozza tapintatlan, mindenbe beleugato anyos/apos, vagy tulerzekeny, problemazgato meny.
Rovid valaszom: nem tudnek, nem akarnek, nem is mernem megprobalni.
Nekem az az erthetetlen, hogy ezekre nem gondoltal, amikor belementel ebbe a helyzetbe. Gondolj arra, hogy azt a hazreszt nem is nagyon lehet onmagaban eladni, tehat ha el akarnatok menni, egy ujabb haz/lakas arat kene eloteremtenetek.
A 4-esnek üzenem, hogy nem meztelenül szeretnék rohangálni. És hagy járkálhassak már a házban bugyiban melltartóban, ha úgy van kedvem.
Elfogadó próbálok lenni, de ez minden csak totális magánélet nem. És ha külön házunk lenne is fenntartható a jó kapcsolat gyakori látogatás stb.
De persze gondoltam rá, de tudod külföldön élünk és hát eleinte csak ők voltak nekem, akkor nagyon jól jött a segítség szinte mindenben. De most már feltalálom magam.
Tuti vita lenne abból, ha ezt a férjemnek felhoznám. Sajnos mostanában nem jó a viszony köztünk, sokat vitatkozunk. De lehet, hogy éppen ez is rányomja a bélyegét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!