Én vagyok a hibás amiért megkértem anyósomékat, hogy vigyázzanak a rendre?
Otthon vagyok a kisbabámmal, én végzem a házi munkát, főzök, takarítok az egész házban, elméletileg az emelet a miénk és ott ,,lakunk", de lent van a közös konyha és a kisbaba ott biztonságban van a lépcsőtől is, mert nagyon sokat mászkál.
Szóval anyósom ledobálta a sáros bakkancsát, én a konyhában voltam pár percre, ott hagyott engem és 2 perc múlva már a sáros bakkancsal a kezében találtam meg aminek nyalogatta a talpát. Mikor haza jöttek mondtam hogy találjanak helyet a cipőknek mert a gyerek a szájába vesz mindent, erre anyósom mondta hogy ha ő zavar minket akkor elköltözik. Apósom a nappaiban a szemetes mellé dobja az almahaját, pedig az 5 cmel arrébb van, poharakat szanaszét, cipővel a házban, munka után senki sem rázza le magát, bejönnek koszos nadrágban, a férjem nem fogta pártonat hanem megharagudott mert úgy vélte őt hibáztatom, meg sem hallgatta a véleményem, éppen nem áll velem szóba. Minden nap fel porszívózok, letörölgetek, elmosogatok, főzök, de nem tudok mindent újra és újra elvégezni, fent is lent is.
Hibásnak érzem magam, amiért szóltam, mert csak dolgoznak, de szerintem a munka nem kifogás a rendetlen életmódhoz. Én is keresek, van szülésim+ még egy kis plusz munkával is keresek egy kis pénzt.
Nekem ismerős a kérdező. Van egy teljesen ilyen szituban lévő nő, aki időről-időre kiír kérdéseket, az is mindig arról szól, hogy anyósék mit csinálnak, a férje mindig az ő pártjukat fogja. Kb. valamelyik legutóbbi kérdésénél volt olyasmi, hogy ő az emeleten fent volt a gyerekkel, de anyósa meg a férje lent őt tárgyalták, vagy vmi ilyesmi.
Az alatt a kérdés alatt többen megismerték a kérdezőt, mint notórius panaszkodót, akinek bármit is tanácsolnak (főleg azt, hogy önállósodjanak végre, és költözzenek el), semmin sem változtat, csak x időnként kiír egy kérdést, aminek egy a lényege: nem jön jól ki anyósékkal, és a férje sem áll mellette.
Engem baromira zavar a gyakori népének szelektálása!
Sok kérdésnél feleslegesnek tűnik sok választ adni, ez tény. Viszont ígyis sok alapvetően fontos kérdésre nem érkezik sok komment, ráadásul a kommentek egy része cinikus beszólogatás.
De ha abortusz kérdés veti fel magát, akkor bezzeg az egész gyakori rárepül, mint légy a kakira és 3 óra alatt annyi komment megy rá, mint 100 másik kérdésre, enyhe túlzással. Olyankor hirtelen milyen együttérző lesz a gyakori népe, ami más kérdésnél/kategóriánál meg baromira cinikus. De ezek szerint az anyós-após kérdés is ilyen szintű kérdésekre is repülnek mint legyek a tudjukmire. Más fontos kérdésre meg érkezik 10 komment, abból is 5 beszólogatás cinikus módon. Hülye fórum ez. :))
Kedves gyakorikerdesek.hu más kérdéseknél mért nem vagytok ilyen együttérzőek?
Nehéz a kisbabaval, nekem is van, mivel az anyja nem él, tobb minden ram zudul, a nagymamam szerencsére segit.
Visszaolvastam, nyugodj meg kedves anyuka, nehéz most, ideges vagy, koncentralj arra, hogyan nevelj belole egy egészséges, sikeres gyereket. Nagy orom, ha van egy gyerekunk.
Oké, kérdező, hogy ő a életed értelme, de ettől függetlenül belementél egy alapvetően rossz helyzetbe - amit a többség tudatosan elkerül -, ennek viselned kell a következményeit. Nem is tudom, hogy jön ide, hogy szereted a gyereked, ezzel nincs semmi gond.
Azzal van gond, hogy az önálló életetek megteremtése helyett mások házába vállaltátok, ahol tulajdonképpen mindig nektek kell majd alkalmazkodnotok. Nem igaz, hogy gyermekvállalás előtt ez nem jutott eszedbe.
Nem mindegy, hogy te költöztél oda és szültél gyereket az Ő házukba - mert ez esetben el kell fogadnod, ahogyan élnek, ha tetszik, ha nem.
Sajnos ez tény!, és ha nem tetszik, akkor fogod a babát, a férjet és elköltöztök albérletbe, ahol a saját szokásaitok szerint éltek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!