Rezsi miatti összeköltözés, mit tanácsoltok?

#31

Ez jó ötletnek tűnne - nálunk is így volt, nagyanyám nálunk "telelt" - csak ezzel meg az a baj, hogy nyáron 4-5 hónapra nehéz lesz (évszámra!) albit találni.

Sztm meg először várjatok meg mennyire jön ki.

Aztán lehet ezen gondolkozni.

Látatlanban nehéz biztosan jó választ adni. Előttem már írták többen is, hogy ki lehet próbálni, legfeljebb tavasszal mentek vissza albérletbe. Az nem rossz ötlet, hogy az legyen a kiindulás, hogy meghatározott időre mentek.

Szerintem sok múlik az anyós természetén kívül azon is, hogy van-e olyan szoba/házrész, ahol el tudjátok magatokat szeparálni és meg lehet-e beszélni a párod szüleivel, hogy pl. kopogjanak. Érdemes előre pár szabályt lefektetni (anyagiak, házimunka, főzés, kopogás stb.).

Mi több generációs házban lakunk az én szüleimmel, ami azért más, mert van saját konyha, fürdőszoba, de óhatatlan, hogy így is vannak súrlódások. A férjem úgy nőtt fel, hogy 3 szoba, 3 nemzedék, ami az unokáknak jó volt, a szüleinek viszont okozott nehézségeket, bár megoldották. Ott a konyhában pl. megvolt a nagymama saját hűtője, edényei, miegymás. Mondjuk, amikor a demens nagymama a romantikázásunk közben elkezdett dörömbölni az ajtón, emlékezetes volt (szegénynek nem fért a fejébe, hogy miért van zárva egy ajtó, ami nem szokott).

Kellenének tételesen a számok, hogy egy ilyen döntést meg lehessen hozni. Mennyi az ő havi fogyasztásuk, mennyi a tiétek, mennyi lenne közösen, mennyi lenne a spórolás, stb.

Visszaköltözni nem olyan egyszerű, ha albérlet, azt ki fogják adni másnak.

Tudni kéne a mérlegeléshez azt is, hogy mennyi magánéletetek lenne, milyen a kapcsolat anyósékkal, stb.

Én imádom anyósom, nyaraltunk vele, kényszerből laktunk együtt 2 hétig felújítás miatt, teljesen jól kijöttünk, de hosszú távon a saját anyámmal sem költöznék össze, ha nem lenne külön házrész/konyha/fürdő. Mindenkinek megvan a saját maga életvitele, rigolyái, szokásai, és minél idősebb valaki, annál nehezebb a kompromisszumra, alkalmazkodásra. Szóval ezt nem lehet csak így eldönteni.

Kiszámoltátok rendesen a rezsit? Ha tényleg embertelen, érdemes lehet egy próbát tenni, de csak ha nem csodaszámba megy felétek a kiadó lakás (mint felénk), és ha eltesztek annyit, amennyi kaucióra lehet számítani kb.

Ha viszont rendesen utánaszámoltok, és beleférhet a rezsi emelkedése, maradni lenne okosabb. Távolról könnyebb a jó viszont fenntartani.

És ugye avval is lehet számolni, ha csak ketten vannak, talán tudnak annyit takarékoskodni, hogy ne a hétszeres gázárat fizessék, ha viszont ti is odamentek, erre kevesebb az esély. Meg kéne nézni rendesen az ő tavalyi fogyasztásukat is.

Ez egy nehéz kérdés.

Én imádom az anyósom, amolyan anyám helyett anyám, de amikor náluk laktunk 9 hónapot, míg kész nem lett a házunk, akkor nem sok múlott rajta, hogy összevesszünk és tönkremenjen a kapcsolat, a fiával is :D

Az az igazság, hogy hiába szeretjük egymást, ha teljesen már az életmódunk. Ez tudja tolerálmi az ember, ha nem kell együtt élni, de amúgy..

Most mondok egy példát, az én anyósomék pl. kicsit rendmániásak, náluk folyton patyolat rend van. Mi nem vagyunk azok, nyilván tisztaságot tartunk, de nem vagyunk rágörcsölve a dologra.

Na, odaköltöztünk ugyebár, természetesen kivettük a részüket a házimunkából, de az sosem volt elég jó, ahogy csináltuk :D amúgy anyósom tényleg jófej volt, nem állt le vitázni, de látszott, hogy magában fortyog, utánunk csinálta, a mosógépet nem is szerette, ha más kezeli (na most én meg nem akartam a bugyim vele mostani), tiszta ideges lett, ha pl. főzés közben piszkos lett a konyharuha a kéztörléstől :D

Nyilván nincs ezzel baj, ők mindig ennyire rendben tartották a házukat, mi igyekeztünk is alkalmazkodni, de sok dolog nem is tűnt fel nekünk, hogy probléma lehet, pl. a nappaliban a szekrényt szabadon kellett hagyni, sosem lehetett oda semmit lerakni, mert "kupis" lesz, na érted, nekünk ez eszünkbe sem jutott. De őket zavarta. Minket meg az idegesített, hogy mindenre ilyen kényzseresen kellett volna figyelni.

Szóval, akaratlanul is idegesítettük egymást, pedig amúgy jó volt a kapcsolat. De nem tudott senki úgy élni, ahogy akart.