Hogyan szarjam le az anyósom?

10 vagyok

Bocsi, most olvasom, hogy írtad, nem laktok közel egymáshoz.

Akkor látogatásnál az első tippem a jó-

- Ideges vagy, felállsz, elköszönsz, hazamész.

telefonnál még egyszerűbb.

Ha te veszed fel, és meghallod anyósod hangját, a következőt mondod:

- csókolom Lujza néni ( vagy ahogy szólítod), majd: -BÉÉÉLLLLAAA anyud keres a telefonon!! Majd félreteszed, majd Béla beszél..

Ha nincs otthon Béla, akkor

- Csókolom Lujza néni, Béla nincs otthon. Hívja később.. Csókolom! Majd leteszed..

Megsűgom neked: Nem kötelező beszélgetni, és ha megsértődik, akkor lesz pár nap agypihenés neked.

Simán!

"Valami mantra vagy bármi?"

Van:

Simán lesz@rom, simán lesz@rom, simán lesz@rom.

Én eddig jóban voltam az enyémmel, de egy esemény kapcsán kiderült, hogy azért, mert eddig minden a kedve szerint történt. Most változás van, és az új rendszer nem az ő elkepzeléseihez igazodik, nem tudja a maga képére formálni a családi életünket. Jelen álláspont szerint inkább hanyagol olyankor, amikor nem az ő szokásai szerint cselekszem. Volt feszültség emiatt a férjemmel, de rendbe tettük a sorrendet.

Az eredmény az, hogy ugyanúgy kommunikálunk, mint eddig: én küldök képeket a gyerekekről, ő válaszol; családi eseményről küldök neki jelzést, ha akar, eljön, ha nem, akkor a férjemmel beszél. Nem izgatom magam a véleményén, éljük az életünket, csináljuk a programjainkat. Az ajtó nyitva számára, de nem agyalok azon, hogyan idomuljak vagy min változtassak a kedvéért. Szabadok vagyunk és boldogok.

[link]

Nekem ez a kép jutott eszembe. Én tuti bármit mond, csak mosolyogva bólogatnék. Kit érdekel, nem ér annyit, hogy vitatkozzak