Ránk akar telepedni az anyós .. Mit tegyek ?

Én helyre tettem volna kapásból (nálunk).

Az volt bennem, ha meglépem, és bármi van, én rajom helyre az anyját, a párom örökké rám fogja hárítani mert nem mer lépni.

Úgyhogy én kivártam. Rengeteg veszekedésünk volt belőle, és nagyon hosszú, ismétlődő beszélgetéseink. Fél évig tartott, ma már intézi. Még kell idő és beszélgetés, hogy összeszedje magát, de helyre rakja az anyját ha kell. És sajnos sokszor kell.

Átveheted az irányítást, ahogy írták páran, de akkor a férjed a büdös életben nem fog kiállni magáért.

Én tudtam, hogy ez hosszú távon a kapcsolatunk halálát jelenti, ezért fektettem bele időt és energiát, hogy elinduljon ezen az úton.

Meg is kaptam, hogy manipulálnom, mert ő sosem volt ilyen. Tojok rá. Szokja meg, hogy most már nem hagyja magát a fia.

És hogy ez így megváldozott, most már én is helyre rakom.

Még mindig a 2-es vagyok.

Ez számomra egyértelmű ökölszabály, hogy mindenki intézi a saját rokonát.

Azért gondolom ezt, mert nem mindegy hogy ki mondja, még ha ugyanazt is mondják. Máshogy hangzik és mást is vált ki, ha rokon mondja, mintha egy kívülálló.

Ha elkezdesz pattogni az anyóssal szemben, azzal csak magad alatt vágod a fát.

Ezt a férjednek kell intézni. Vagy esetleg nem bízol benne hogy kiáll az anyjával szemben?

Ez nem a másik szoknyája mögé bújás, hanem így van esélyetek megtartani a jó viszonyt.

14#- hez még hozzá tenném (én a 12# vagyok), "Máshogy hangzik és mást is vált ki, ha rokon mondja, mintha egy kívülálló".

Pontosan. Főleg ha a párod szülei kívülállóként tekintenek rád.

Rám pl a párom anyja igen.

Én is azokkal értek egyet akik szerint mindenki a saját rokonát rendezi.

Viszont ha neked mondja, hogy nálad süt akkor lehet finoman válaszolni pl: Klári néni itt biztos hogy nem, kicsi a konyha és örülünk hogy ketten leszünk a fiával, alig vártuk már. Ez szerintem nem sértő de érthető. Vagy ha mondja, mennyit lesz nálatok: erre te: á nem hiszem, mi sokat dolgozunk és ha utána lesz egy kis időnk azt kettesben töltjük de majd meglátogatjuk. Ahogy neveled az első hónapokban azt fogja megszokni és ez igaz mindenkire, anyósra, testvérre, férjre. Most légy észen.

"Ez számomra egyértelmű ökölszabály, hogy mindenki intézi a saját rokonát.

Azért gondolom ezt, mert nem mindegy hogy ki mondja, még ha ugyanazt is mondják. Máshogy hangzik és mást is vált ki, ha rokon mondja, mintha egy kívülálló.

Ha elkezdesz pattogni az anyóssal szemben, azzal csak magad alatt vágod a fát"

Teljesen egyetértek. Én akkor csalódtam a férjemben, amikor látványosan rám hagyta ezeket a dolgokat és nem állt ki mellettem.

Anyós be akarta rendezni a lakásunkat (csak jót akar), tevékenykedni, rendezkedni akart amikor vendégségbe hívtuk és még több dolog is volt (ha lesz gyerek ő odaköltözik hozzánk stb). Végül sajnos az lett, hogy kiálltam magamért és hatalmas vita lett belőle. Anyós azóta nem jön hozzánk, viszont mindenkinek elhíresztelt dolgokat rólunk, azaz inkább rólam.

Most nem részletezem, de JOBB lett volna, ha férjem beszéli meg vele, hogy ne haragudjon, de ne csinálja ezt meg ezt. Tehát én lettem a sárkány, ugye. Teljesen más lett volna, ha normálisan leállítja, nem nekem kell elviselni a folyamatos nyomást.