Anyósom nem bírja elfogadni hogy elköltöztem a fiával kettesbe. Mit tegyek?

Nemrég költöztünk el,

költözésnél segített de minden percben megemlítette hogy csak azokat vigyük magunkkal ami létszükséglet a többiért majd visszajövünk ha kell ne vigyük feleslegesen (???)

30 perc kb kocsival szóval nem nagy táv viszont nem rohangálnék vissza a párommal hetente 1-2 apróságért de nem értette meg, csak mondta hogy feleslegesen ne vigyünk semmit magunkkal... Mindegy ennek ellenére is az utolsó szakadt alsógatyát is elhoztuk...

Aztán jött az hogy mikor párom nem dolgozott vagy hétvégén fél óránként csörgött a telefon, mindig az anyós volt az hülye indokokkal pl: csak beszélni akar (mondjuk ezt megértem de nem félóránként) meg kérdezgeti mikor megyünk, mit főz holnap pont a párom kedvencét, nincs e kedvünk átmenni stb...

Erről kb leszokott most messengeren szokott írogatni de arra ugye nem muszáj válaszolni azonnal

Hetente amúgy látogatjuk őt de ez sem elég neki napi szinten próbál rávenni valamivel hogy hazamenjen a párom vagy menjünk ketten ugye pl hogy nagyon finomat főzött, vagy megtalálta valamijét a páromnak amit ott hagyott ugorjunk be érte vagy nem tudja a tvt bekapcsolni menjünk át segíteni...

Szóval nincs nyugtunk jelenleg anyós miatt

Amúgy nagyon szeretem nagyon jó volt eddig a kapcsolatunk sok közös programunk is volt, de mostmá kezd kicsit sok lenni belőle...

Mikor fogadja el végre hogy a fia felnőtt és önálló életet kezdett????

Törődünk vele és nem hanyagoljuk el mondtuk is neki ettől ne féljen de nem hagy minket békén ami nekem már sok...