Nagyszülő beleszólhat a baba névválasztásba?

Értem én hogy tolakodó a mama, mert az. De te sem vagy különb ha bevágod a durcit és azért se az Andrást adod, nehogy azt higyje anyós hogy az ő presszúrájára történt?

Jó lett volna, ha rögtön rámondod az Andrásra, hogy nálatok ez már korábban szóba jött és nincs még végleges döntés.

Amúgy meg sok családban ez van, ne aggódj, csak puhatolóznak ezzel a nagyszülők, hogy időben le tudjanak beszélni az idióta nevekről.

Természetesen elmondhatja a véleményét, de nem kell csak azért azt választani amit ő mond, mert ő mondta, miközben nektek nem tetszik.

Az viszont nagyon unintelligens dolog hogy még meg sem született a gyerek, de már most arra használod hogy anyóssal csatározhass, ez olyan infantilis.

Normáliséknál úgy megy, hogy nem ellenségként tekitnenek az anyósra, és ha pont megegyezik a véleményük, akkor örülnek neki hogy ez a név mindenkinek tetszik, ha pedig olyat mond az anyós ami nem tetszik, akkor mindenféle csatározás meg erőfitogtatás nélkül megmondják neki hogy másikat fognak választani, mert nekik nem tetszik.

Én nem értem, hogy neked és a férjednek nincs szátok? vagy nem tudtok kommunikálni? Miért nem lehet megmondani egyenesen, hogy

- mama! ne keressen neveket, mert mi is megtudjuk oldani, és amúgy is mi döntünk nem magácska. Innentől kezdbe a névadás nem téma.

Ennyi. Ha újra szóba hozza a neveket, már az elején leállítani, hogy nem téma, álljon le. Megsértődik? Akkor mi van?

Veszel egy nagy levegőt, ha legközelebb belekezd, és azt mondod: Drága Marika! A gyermek nevét csak a férjemmel vitatom meg, a mi listánk kész, a végleges döntést a születése után elmondjuk. Kérem, zárjuk le ezt a témát.

Az, hogy ő is írta az Andrást, nem teszi értéktelenné a nevét és azt sem sugallja,hogy ő döntött. Te mondod be szülés után az orvosnak, nem ő, ezért teljes mértékben rajtad múlik. Ha úgy érzi, az ő nyomására, téved, mert a ti ízléseteknek is megfelelt. Ezt neki is elmondod és tisztázva van az egész.

Most én leszek itt a gonosz, de nem érdekel. Ugyanebben a helyzetben voltunk, mint ti. Már rég kiválasztottak a nevét, mikor anyós elkezdted ugyanazt mondogatni, hogy az mennyire jó név. Mi nem variáltunk, a gyerek neve az lett, amit ő is szeretett volna. Gondoltuk had örüljön magának. Utána naponta hallgattam, hogy ez az ő érdeme, ő választotta a nevét, nélküle ki tudja mi lett volna a neve... Szóval na.

Azóta nagyon megbántam. De ezzel nem is lett volna gond, de ő magát évekig dícsérték, miközben mi voltunk azok a szülők, akik még nélküle nevét sem tudnak választani.

A lényeg, hogy ti ismeritek, fenn áll e ilyen veszély.

Én is meggondolnám magam, ha az anyósom ezt tenné. Hiába kedvelem az anyósom, de még az én anyám se szól bele, hogy mi legyen az unokájának a neve.

És igen, végig ajnározná a kérdező anyósa magát, hogy jajj, az én ötletem volt.

Kérdező! Tudom, hogy nehéz lesz, de keressetek újból neveket, lehet valami új nevet is találtok, ami még jobban fog tetszeni, mint az András! :)

A 17es nagyszerű példa milyen az amikor valaki tejbetök.

Az András amugy is gatyi.

Állitsd le anyósodat és állj a sarkadra

Ha csak azért nem lesz András, mert az tetszik az anyósodnak, akkor itt vele van a kisebb baj...

Nálunk teljesen egyértelmű volt, hogy beszélünk a nevekről a szüleinkkel.