Jogosan érzem ezt bicskanyitogatónak?
-23 éves vagyok, jelenleg nem lehet gyerekem, kapok majd hormon kezelést de ez lényegtelen- Férjemet 15 évesen ismertem meg. Szerintem 8 év elegendő volt ahoz, hogy megismerjük egymást, bulizzunk, nyaraljunk kettesben, tanuljunk stb stb. Anyósomék 3 vagy 4 éve feszegetik az unoka témát. (nem tudják, hogy jelenleg "beteg" vagyok, és hogy a férjemmel küzdünk minden egyes nap..) Ők nem tudják milyen érzés úgy felkelni és munkába indulni hajnalban, hogy dejó 1 újabb nap eltelt, 1 újabb nappal közelebb vagyok a teherbeesésemhez. Nem ők nagyon nem tudják ez milyen érzés.
És akkor a családi ebédnél ilyen megjegyzések zajlanak.
-Addig fejleszd magad amíg lehet, gyerek mellett úgysem fogsz tudni tanulni.
-(Covidos helyzet előtt) Addig nyaraljatok amíg lehet, gyerek mellett úgysem tudtok nyaralni menni. (első 2 évben nem, de pici gyereket már simán el lehet vinni pár napra)
-Addig élj amíg lehet..
- Gyerek mellett úgysem fogsz adni magadra
-Meg fogsz hízni
-Jaj de sovány vagy egyel
-Miért vagy ilyen sovány /Hiztal??????
- Mikor lesz baba na mikor lesz?
-Megkapjuk majd 1 hétre?
És társai.
Ugyan!
Egyik füleden ki, a másikon be.
Csak mosolyogj, és kezdj el mindig másról beszélni.
Előre fel lehet készülni az ilyen terelésekre.
Amikor vártam az ikreimet, akkor anyósom tette a megjegyzéseket,
hogy fogom-e bírni, ki tudom-e hordani, milyen vastag lett
a csuklóm, stb.
Én meg mosolyogva bólogattam egyet, és elkezdtem: Jaj, anyuka, milyen szép terítő, eddig nem is vettem észre. Most lett kész, vagy ajándékba kapta?
Hogy van a barátnője, régen láttam. Mi van a telekkel, szépek-e a virágok, stb.
Saját magára tereltem a témát, és akkor el is felejtette, hogy velem foglalkozzon.
Ha nem tudják, hogy gond van akkor még is mi a lópikulát vagy kiakadva?
Meddig tartana elmondani :Pircsi néni most ez és ez van. Rajta vagyunk az unoka dolgon de akadályba ütköztünk. Tessék alásan tapintatosnak lenni mert nekem nem esik jól.
Csókolom..
Néma gyereknek anyja se érti a szavát..
Ők nem tudják milyen érzés úgy felkelni és munkába indulni hajnalban, hogy dejó 1 újabb nap eltelt, 1 újabb nappal közelebb vagyok a teherbeesésemhez
Hat év küzdelem után szerintem mondhatom, hogy ez túlzás. Majd ha nem így kelsz fel, lesz esélyed, addig nem nagyon.
Anyós meg nem gondolatolvasó.
Anyósod nem mentalista. Ettől még cinkes ez a más méhében turkászás, nem mindenki hozott magával tapintatot is a gyerekszobából, és így egyszerűen nem is érzik, hogy illetlen dolog így belemászni akárkibe is.
Azt hiszik, vicceskedve majd jól "megmotiválnak" benneteket és hozzáfogtok végre, amihez már hozzáfogtatok (de átmenetileg tolódik a dolog).
Szerintem ez magyaros sajátosság lehet...nézd meg az esküvői szokásokat (pl. rizsdobálás) a lakodalmiakat nem is említve: egy merő termékenységi rituálé az egész, kész szerencse, hogy nem a tánctér közepén kell elhálni a nászt a vérmesebb drukkerek szakszerű utasításait is figyelembe véve, aztán gyertyaállás, stb.
Elhiszem, hogy várják az unokát, és hogy neked ez most extra fájdalmas, de tényleg mondhatnátok, hogy ne csesztessenek ezzel légyszi, nem rajtatok múlik, hogy nincsenek még hármasikreitek.
Idő, türelem, nyugalom, szerencse: ezeket adják nektek ha van. De ha nem mondjátok, nem fogják tudni, látod.
Én is kaptam az ívet, hogy mikor lesz unoka, mikor, de mikor???
Majd leültem vele (jó a kapcsolat) és el mondtam, hogy rajta vagyunk de sajnos akadályba ütköztünk és már nem rajtunk múlik. Elég a magunk baja úgyhogy nem szeretnék erről a témáról beszélni.
Ágota békén hagy. Itt ott mondja, hogy de jó lesz majd, de ennyi belefer.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!