Ezért miért kellett megsértődnie rám az apósomnak?

#19

Mondanám, hogy egy újabb elmebeteg, ha nem lennék benne biztos, hogy te vagy a 17-es, egy másik nick-el.

HÁNYSZOR kell még neked leírni, hogy nem az a kérdés, hogy miért jött a Papa reggel 7-re és mit csináljon a Kérdező?

A kérdés:

"Ezért miért kellett megsértődnie rám az apósomnak?"

Tudod, a használtan visszatett pohárról szól a kérdés!

Szűzanyám!

Nem is sértődésnek nevezném ezt, hanem szégyennek. Ahogy kifejezte (hogy még ő van megsértve), az persze nem igazságos veled szemben, de azt értem, miért érezte magát kényelmetlenül.

Jelezted neki (jogosan és helyesen), hogy a poharat, amiből ivott, ne a szekrénybe tegye, hanem a mosogatóba. Ebből nyilvánvalóan következik neki is, hogy azért mondtad, mert a használt poharát el akarod mosni, mert nem maradhat így, mert nem isztok belőle mosás nélkül, mert így gusztustalan, és most emiatt undorítónak tartod őt, hogy az összenyálazott poharát akarja másokkal használtatni.

Biztos teljesen normális stílusban szóltál, csak ez olyan dolog, amit akármilyen szépen mondunk a másiknak, akkor is a lelkébe gázolunk kicsit. Mint mikor finoman közlöd valakivel, hogy használhatna dezodort, vagy bevehetne egy rágót. Cikin érzi magát tőle. De még mindig jobb, ha szólsz, mint ha nem.

Az apósod is lehetne már annyira bölcs, hogy helyén kezelje ezt a dolgot, egy "elnézést" kíséretében átrakja a poharat a mosogatóba és túllépjen a helyzet cikiségén. Ő inkább durcásságba fojtja a szégyenérzetét, de sebaj, majd elmúlik.

Legközelebb, ha hasonló helyzet áll elő miután szóltál valamiért, szerintem a legjobb, ha "észre sem veszed" a sértettségét, és a kis kitérő után természetesen és kedvesen viselkedsz, esetleg megkínálod valamivel, kérdezel valamit, beszélgetést kezdeményezel valami másról, tehát teremtesz egy ilyen "nem történt semmi" hangulatot. Ő meg majd újra feloldódik.