Hogyan mentetted meg a kapcsolatodat ami majdnem tönkrement anyós(ék) miatt?

Rámenni nem ment rá a kapcsolat, bár a probléma sem oldódott meg. A kezdetektől fogva észrevettem, hogy megy a folyamatos érzelmi zsarolása a páromnak ilyenekkel például, hogy "a bátyádnak nagyon rosszul esik, hogy nem voltál itt", "hát olyat nem lehet", meg a tipikus tényként kijelentése annak, amit csinálni fogunk stb.

Jelenleg (megszámlálhatatlan beszélgetés után) arra jutottunk, hogy ő megy szinte állandóan, én meg hébe-hóba. Ami csak félmegoldás, mert a közös időnket nyilván ezzel is megnyirbálják, de legalább arról már nincs vita, hogy én miért nem megyek.

Mondjuk azt tudom, hogy ilyenkor meg mossák a párom agyát, hogy nem-e keresnie kéne valaki mást, meg hogy jaaaaj, én annak ellenére nem megyek, hogy tudom, hogy neki ez rosszul esik, de így 8 év után már nem érdekel a nyomoruk.

Még a megmentési fázisban van, ugyanis most tudtunk végre összeköltözni, saját lakásba. Az anyja - nem az anyósom, mert nem vagyunk házasok - mára az ellenségem lett, pedig elég jól indult a kapcsolatunk. Azért imádkozott, hogy szakítsunk, és a háttérből szépen tett is érte, pl. pletykákat terjesztett rólam és a családomról, amivel szembesítettem.

Eddig ő állt nyerésre, de most végre (az ő szavaival élve) "elvettem" tőle a kicsi fiát. Azóta úgy adja elő magát, mint akinek mindjárt megszakad a szíve, annyira hiányzik neki a gyermeke.

Még abban a fázisban vagyunk, hogy folyton hazacsalogatja, kaját küld vele (ugyebár szerinte én alkalmatlan vagyok főzni), vagy olyan indokkal áll elő, hogy le kéne vinni a kutyát, vagy bármi ami eszébe jut. Amikor eljön hozzánk, rögtön hozzákezd takarítgatni, csak hogy érezzem, a takarításban sem vagyok jó... :D A kacatjait ránk akarja tukmálni, legutóbb abból robbantott balhét, mert visszaküldtem neki két-három szatyor cuccot, meg megmondtam neki, hogy nem kell ez vagy az... szerinte ez azt jelenti, hogy tőle semmi se kell nekem (amire egyébként ráhibázott :D).

A megmentési fázisra visszatérve, én most kerülöm őt, nem járok át hozzájuk, amikor ő jön hozzánk, akkor kedves, de nagyon távolságtartó vagyok vele. Látványosan nem kérek tőle segítséget, ha kérdésem van valamiről, a saját anyámhoz fordulok. Ezzel kiborítom őt.

Nagyon jó volt ezt kiírni magamból :D és az a durva, hogy nem gyűlölném ennyire, ha nem úgy állt volna hozzám ahogy tette, meg ha nem hallom vissza azt, miket mond rólam a háta mögött. Most már harcolunk, és meglátjuk, ki fog győzni ;)

Akkor tud az anyós tönkretenni egy kapcsolatot, ha:

- a pasi nem szeret igazán

- elmúlt a rózsaszín köd és bármiről vita van, a pasi igazolva érzi az anyja szavait.

#5

"Most már harcolunk, és meglátjuk, ki fog győzni ;)"

Szerintem vigyázz, mert vékony jégen táncolsz!

Kevesebb legyen a harc, több a diplomácia!

...de te tudod...