Túlreagálom anyósék reakcióját, vagy titeket is megbántott volna?
Sziasztok!
A párom és én 30-32 évesek vagyunk. Sok éves spórolás, megtakarítás és lemondások révén sikerült vennünk egy pici kis házikót (50nm), szép panorámával, sok zöldterülettel (nagyon hangulatos, takaros ház, 10 éve lett felhúzva egy plusz szint rá, szóval viszonylag új, nem "putri"). Nagyvárosi lét és panel helyett erre vágytunk inkább, és lehetőségeink is ezt engedték meg. Ilyen ingatlanárak mellett sajnos "nem ugrál könnyen" az ember.
Anyós és após, mikor jöttek megnézni, pofavágások mellett, sajnos eléggé nyers és modortalan módon közölték, hogy "hááát ez van..." meg, hogy "ő biztos nem menne vissza a fára" -gondolva itt arra, hogy közel vagyunk a természethez és nehezebb a megközelíthetősége, "visszamegyünk az ősember szintjére...". Ők egy óriási 9 szobás házat örököltek amit szépen az évek során szinte tökéletesre "faragtak" a mai kor minden elvárásának megfelel. Mi a 0-ról indultunk, mert nem kaptunk (nem is vártunk) semmilyen anyagi támogatást az élethez.
Utána órákig sírtam, mert nagyon rosszul esett, hogy ilyen módon lefikázták azt, amiért évekig dolgoztunk. Nem szóltam semmit, miután elmentek utána borultam ki.
Túlreagáltam?
Adtam is volna nekik!
Mondtam volna, hogy mi legalább saját erővel szereztük meg, és dolgoztunk meg érte!
Nekünk nem tettek ilyen megjegyzést a lakásunkra. De én visszamondtam volna nekik akkor a saját őszinte gondolataimat...
Apósom mondjuk a fürdőnkön van kiakadva, hogy nagyon kicsi. Az biztos... Nem is vitatom. De vagy 10szer elmondta. Hát mondom én örülök hogy ennyi fürdőnk van! 48 nm-es a lakás. Nagy helységei nincsenek összességében. Neki nagy háza van, nagy fürdő, sok szoba... nagy nappali. De én örülök a sajátomnak, ha kicsi is. Most újítjuk fel sok spórolás árán saját zsebből. Én büszke vagyok a erre a kis lakásra. Kicsi de komfortos.
Ne törődj te se senki véleményével! Légy büszke rá!
Én ha megoregszek én a helyükben eladnám azt a nagy házat, pláne ha csak ők ketten lakják
Helyette vennék magunknak öreg korunkra egy kisebbet és a többi pénzt a gyermekeim közt szetosztanam.
Én is megsertodtem volna, nagyon szarul esett volna, ha nekem ezt mondják pláne úgy, hogy nem értékelik, hogy ti ezt évek alatt kuporgattatok össze és meg fogjátok becsülni pont ezért, nem pedig az oletekbe hullott, mint nekik...
A tegnapi valaszoddal leírtad a megfejtést!
Azért nem támogattak titeket valószínűleg, mert örülnek, ha azt a nagy házat fenn tudják tartani. Jobban örültek volna ha odakoltoztok vagy ott maradtok, hogy segitettetek volna annak a nagy háznak a fenntartásában. De akkor itt jön az én kérdésem, hogy mi a francert nem adják akkor el? Vagy lehet, hogy el akarják már egy ideje csak nem sikerül?
A szűkös időkereteim miatt nemigen szoktam se itt, se màsutt hozzàszòlni semmihez, de innen nem tudok elmenni ùgy, hogy ne tegyem szòvà a vèlemènyemet.
Őszintèn gratulàlok, hogy önerőből, kitartò gyűjtögetèssel hàzat vettetek pàroddal - ez nagyrabecsülendő! Szerintem egy hàz nem az elhelyezkedèsètől vagy a mèreteitől függően èrtèkes, hanem attòl, mennyire szeretnek benne lakni a lakòi, ès mennyire otthon-meleg hangulatù - ez èpp a sokszobàs palotàkbòl szokott hiànyozni... Szeressètek a hàzat, legyetek büszkék rà, hogy a tiètek, alakìtsàtok a sajàt kedvetekre/ìzlèsetekre ès èlvezzètek a termèszetet! Sok szerencsèt kìvànok!!! Anyòsék meg hüledezzenek csak, az ők bajuk, hogy nem tudnak örülni, hogy a "gyerekek" ilyen ügyesen boldogulnak szülői segìtsèg nèlkül!
Erre szokták mondani hogy inkább élek egy kunyhóban de boldogan
Minthogy luxusban de boldogtalanul..
Mindig azoknak a legnagyobb a pofája az ilyen helyzetekben, akiknek aláraktak mindent, vagy örököltek.
Az én gyökér apám, aki sosem segített - pedig megtehette volna, de inkább az alkoholista, drogos, munkanélküli mostoha fiát tartotta el - tett megjegyzést, hogy mi miért a kert közepére építkeztünk. Bezzeg ő!
Mondtuk, mert le kell adni a kertünk hátsó részéből a mögöttünk levő utcára, mint mindenkinek, mert csak így adtak építési engedélyt. Nem értette.
Anyós építkezés után közvetlen, tele az udvar snittel: mikor lesz már itt rend. A férjem: soha! Anyós: sátáni kacaj.
Lehúzó, kekec geçik. .
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!