Hogy bírjam ki?
Sziasztok! Pár hét van hátra addig amíg elkészül a házunk a férjemmel és végre megszabadulunk a szüleitől, de az idegösszeomlás szélén vagyok és veszélyes tüneteket produkálok. PL: munka közben vagy vezetés közbeni öklendezés, remegés és izzadás, libidó teljes eltűnése, nagyon nagy szomorúság vagy düh, visszahúzódottság, koncentráció és emlékezési képesség elvesztése éjjeli mósdóba járások és nem tudok aludni mert alvás időbe elöő jön minden sértettség és sírok.
Amivel élérték: tudom hogy olyan meny vagyok aki nem felel meg az elvárásaiknak és ezt éreztetik is.Nekik pontos elképzelésük volt és még a nevét is tudom.
Rám a házban külön szabályok vonatkoznak, hogy mit tehetek mit nem és mit kell tennem. PL:após mondta, hogy náluk az a szokás, hogy aki amit használ azt elrakja használat után vagy elmossa kimossa. (ennek ellenére mindig mindenki után én mosogatok és pakolok majd azért leszidtak amit az anyós hagyott elő és még a konyha közelében sem voltam , de én voltam szerintük.
Hangosan veszekednek az udvaron a férjemmel hogy nekem milyen jó más család hűtőjéből azt enni ami nem az enyém és ez mekkora baj mert ˇvan a családban egy olyan aki nem ide valóˇ- erre ébrettem szombat reggel.Pedig elég jó összeget lecsekkolnak tőlünk havonta.
Leszidnak mondván ha elköltözünk nem eszünk, és mocsok lesz??-ezt nem értem. Szeretek főzni és takarítani is és olyan családból jöttem ahol anyám jelmondata az volt hogy a fehér nálunk fehér(Fűrdőszoba).
A legutolsó az volt ami után vagy 3percig remegett a gyomrom és a védtagjaim. = rossz vajat használtam a hűtőből, nem azt ami a családi hanem az apósét... Nem tudtam hogy nem használhatom mert eddig is használtam azt a fajtát nem volt baj...
Úgy érzem már magam mint egy patkány aki sarokba szorult és vérzik.
Nyugtató nem hat, de erős orvosit nem akarok szedni, mert annál erősebbnek érzem magam. mindig is egy erős lány voltam de 3 év (1évről volt szó amikor oda költöztem) elég volt hogy ebben a helyzetben már kilátástalan és elgyötört legyek.
Szüleim már azon vannak hogy leépültem és beteges lettem, menjek haza amíg nincs kész a ház. Ezt fel is vetettem, de párom nem engedi mert akkor ˘kicsinálnák˘, csak együtt vagyunk erősek ellenük.
Pár hét és ennek vége de félek hogy addig olyan történik, hogy maradandó kárt szenvedek.
Ti mit tennétek??
Szerintem minél előbb tűnj el onnan, vagy a pároddal vagy nélküle. Nézzen szembe ő a saját szüleivel, te azzal ne foglalkozz,hogy mi lesz akkor, miután elmész. Majd ő elintézi.
Jobbulást lelkileg!
Csak a rezsibe adtok be vagy a kajaba is?
Egyébként egy normális anyós és apos ilyen helyzetben, amikor tudja, hogy spóroltok a ház miatt akkor nem kérne egy petakot sem.
Én biztosan nem kérnek. Hisz a saját fiamrol lenne szó.
Utolso vagyok.
Én az elkészült hazamba ha be is engednem én is mindenbe bele kötnek, hogy miért a folyékony szappannal mosott kezét a kedves anyuka vagy apuka? A sima szappan a vendegeke.
Vagy miért ebbe a törölközőbe törölte a kezét?
Vagy miért abba a fotel a ül? Az az enyém!
Én visszaadnek szépen így nekik mindent!!!
Nem olvastam el a válaszokat, de annyira egyértelmű, hogy elmennék. Menj haza a szüleidhez, vagy bárhova. Teljesen normális reakció a férjed családjának viselkedésére. Egy szavuk nem lehet. De ha van is, kit érdekel?
Menj. A ferjednek is mennie kellene veled. Sokkal jobb lesz neked onnan távol. Szeresd magad annyira, hogy megteszed.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!