Hogy hozhatnàm helyre a kapcsolatom anyosommal?
Mikor osszeismerkedtunk meg minden jó volt. Aztán ahogy osszekoltoztunk a férjemmel onnantól kezdve utál. Az elso pár hónapban úgy szóltam a páromnak, hogy mostmár ne az anyjának adja le a fizetése 70%-at, hanem legyünk közös kasszan. Ennek ellenére még 7 év után is mi penzeljuk őket, de már csak kb a férjem fizetésének 10%-val húz le minket minden hónapban, pedig mindketten jól keresnek, költeni szinte semmire sem költenek.
Többször kibeszélt a hátam mögött, 1x pont erre mentem be, ahogy aposomnak ecsetelte, hogy ma se csináltam semmit. Pedig mindig én főzök mikor náluk vagyunk, mert az egész család szereti ahogy főzök. Mikor osszeismerkedtunk a párommal akkor úgy jellemezte az anyját, hogy az apja jobban főz (és tényleg) és az anyjától ketszinubb embert a világon nem ismer.
Takarítok, főzök, a kertet rendezem mikor náluk vagyunk, pedig itthon is lenne mit csinálnom, pl a mi kertünk legalább 5x akkora mint az övék. Mostanában a sok beszologatas miatt már nem takarítok ha ott vagyok és nem is főzök. Minek? Úgy sem vagyok jó, akkor minek gurizzek? Ráadásul 2 húga van a férjemnek, az egyik munkanélküli, én 2 munkahelyen dolgozom nekem itthon is van mit csinálni. Ennek ellenére a legutóbb a férjem családja előtt nyomott le anyósom, hogy engem a fia tart el! Nem hagytam magam és mondtam, hogy én dolgozok, nem a fia tart el. De ő ordítva mégis azt mondta, hogy engem márpedig a fia tart el! A családból senki sem mert megmukkanni, mert mindenki fél szólni anyosomnak. Aposom egy végtelenül türelmes ember, bár az elmúlt 1 évben azt vettem észre, hogy már valahogy O is másabb velem vagy lehet hogy csak meghallgatja anyosomat ahogy épp engem ocsarol és azért nem szól semmit, hogy a béke meglegyen. Amikor bejelentette a párom, hogy megkérte a kezem döbbenet ült ki az arcára és meg sem szólalt. Amit én később szóvá is tettem, hogy még csak nem is gratuláltak. Mióta a férjem velem van minden barátja dicséri, hogy ki van emberesedve es, hogy "jól tart az asszony" Felszedett 1o kg-ot a kapcsolatunk elején miután osszekoltoztunk, mert addig a bordai kilatszottak. Autót vettünk, ujitgatjuk mindig a házunkat. Legutóbb azt ültette a párom fülébe, hogy O is úgy fog járni, mint a szomszédja fia, hogy mire felújították a házat elváltak és újra az anyjaekkal el. Én sosem tennék ilyet. Megbecsülom, mert rendes ember, dolgos, becsületes. Sose fenyegetőzok azzal, hogy menjen haza az anyjaekhoz ha összeveszunk.
Ezen kívül rengeteg olyat írhatnek amivel később meghallottam, hogy a hátam mögött elmondott mindennek, de sok oldal lenne... Másoknak mutatja, hogy mi joban vagyunk, jön olelget, puszilgat, de én sosem szerettem a Judas csókot. A másik, amit nem illik leírni, de elviselhetetlen szaga van. Nem lehet egy asztalhoz leülni vele, mert elmegy az étvágyam. Nem értem, hogy a családja miért nem szól rá, pedig a párom is mondta már, hogy büdös. 1x az ablakot is ki kellett nyitni, mert kiment a szobából és percekig éreztük a hónalj szagot. A kormei tiszta fekete kosszal vannak teli. De egyszer mégis azzal ragalmazott meg az orvosnal, hogy az én rántott gombam mérgező volt. Más is evett belőle. A laskagomba tudtommal nem mérgező. Már sokszor azon gondolkozom, hogy jobb lenne végre kiállni magam mellett és inkább összeveszni vele és legalább nem beszélnénk.
Mit csinálok rosszul? Hogy hozhatnàm helyre ezt a dolgot?
(Bocsánat, hogy hosszú lett)
Semmit nem csinálsz rosszul! Vagyis de.... Azt, hogy nem állsz ki magadért és nem húzol meg egy 3 méteres hatàrvonalat, amit nem léphet àt. Ezt nem szabad tűrni, sosem értettem azokat a csalàdokat, ahol van egy zsarnok és tőle tart mindenki. Keményen szembe kell vele szállni (persze ahhoz egy adott természet is kell... )
Helyrehozni pedig abszolút nem lehet. Kutyàból nem lesz szalonna. Soha!!! Ő nem fog megváltozni, semmiben. Akinek ennyire undorító jelleme van, attól csodát ne várj!
Tartani kell a távolságot tőle, nem segíteni neki a hàzimunkàban (mire fel??? Mégha megérdemelné... ) Ha beléd köt, állj bele a vitàba, màsok előtt is, ha közönség előtt paràdézik, vissza kell utasítani. "Na, ma szeret? Érdekes tegnap még nem így hallottam..."
Legyél erős! Kitartás!!
Mi is az esetek 95%-ban miatta veszekszünk... Félek, hogy rá fog menni a házasságunk.
Köszönöm szépen a válaszokat!
Igyekszem leépíteni, havonta max 1x elmenni és nem konfrontalodni. Pedig mindig kiállok magamert, itt csak a férjem miatt turok, csak nem tudom, hogy még meddig fogom bírni
Lepontozzátok azt, aki leírja azt, hogy nem tartja az anyósával a kapcsolatot... De miért?
Tessék engem is lepontozni, a férjemmel mi sem tartjuk az anyjával a kapcsolatot, mert bántalmazta a férjemet és engem is.
De hát ugye a mai világban a bántalmazás alap dolog, tűrni kell, és ha véletlenül valaki megelgeli, akkor milyen szar ember.
Milyen világ ez, te jó ég?!...
Dehogy hallgass.
A férjeden múlik minden. Ha kettőtök között szépen megáll félúton, mert mindkettőtökkel jóban akar lenni, azzal hagyja, hogy tiközöttetek csattanjon a szikra. Neki sem könnyű, de ő tud a legtöbbet tenni az ügy érdekében Pl. hogy melléd áll, és kevesebbet találkoztok az anyóssal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!