Miért mindig a nők ápolják a párjuk anyósát, apósát, a nők miért érzik ezt kötelességnek, meg fog változni ez a tendencia a közeljövőben,?

A környezetemben, meg itt a gyik-en csomószor találkozom azzal, hogy a nő ápolja az anyósát, apósát is a férj helyett, meg a többi vérszerinti gyerek helyett (akik férfiak). De még akkor is, ha azt meg sem érdemli anyós, mert bunkó, alkoholista stb. Hány ilyen kérdés volt itt. A családomban is az unokatesóm kötelességének érezte, hogy pelenkázza, ellássa azt az anyósát munka mellett, holott egy csomószor leköpte őt, hozzávágta a kaját, meg elhordta mindennek, pedig unokatesóm egy angyallelkű személy. Mindketten ugyanannyit kerestek a férjével, tehát még az sem lehetett mondani, hogy a férj jóval többet keresett és anyagilag megérte. Itt nem arról van szó, hogy nem segítünk, de olyan mintha itthon megrekedt volna a gondolkodásmód. Ez olyan, mint amikor automatikus, hogy a nő marad otthon mindig a beteg gyerekkel. Nem kellene ezt is felváltva? Persze látok kivételt szerencsére, de az elenyésző. A férfiaknak vajon egy sérti az egóját? Mindig rávágják, hogy dehát az a nő dolga. Miért, egy férfi nem tud etetni, pelenkázni? Valahol még a saját gyereküket sem pelenkázzák, mert hát az a nő dolga. Ugyanakkor egyre többen a lakásfelújítást, meg úgymond a férfias munkákat sem csinálják, mert nem tudják. Nem az van már, hogy a férfiak kimennek vadra vadászni, meg fát vágni. Érdekelne, hogy megfog-e változni a mostani fiatalok szemlélete, és most nem arról van szó, hogy le..ják a szüleiket, csak igazságosnak kellene lenni a közös teherviselésnek.