Normális, én érzem csak lekicsinyítőnek?

Egy kamu biztosan van a történetben:

“A páromé a lakás, de a nagyanyja vásárolta annó. Kettőnknek adták és igy költöztünk össze.”

Miért adta volna nektek a nagyanyó a lakást, mikor se a felesége nem vagy, se együtt nem éltetek? Miért hagyta volna bárki a fél lakását az unokája aktuálisan döngetett csajára?

Azt az aduászként előrángatott rákos anyukát is túlzásnak érzem, pláne hogy egy mondatban írtad le egy vigyori fejecske után.

"A páromé a lakás, de a nagyanyja vásárolta annó. "

Még mindig nem egyértelmű, hogy kié a lakás. A párod nevén van a Földhivatalban, vagy csak használja?

Amúgy én nem a jó kislányon akadtam volna ki, hanem azon, hogy azt feltételezi, hogy a nőé a hézimunka és ki kell szolgálni a fiát. A "jó kislány" egy kis semmiség emellett.

Szerintem üljtek le a pároddal valahol, esetleg valami teázóba vagy kávézóba vagy akárhova, ahova szívesen mentek. Mondd neki előre, hogy komoly dologról szeretnél vele beszélni. Mondd el, hogy bár te megérted, hogy szereti az anyját, és a lakás miatt bizonyára úgy érzi, tartozik neki ennyivel, de te és sokan mások is úgy gondolják, hogy egy felnőtt férfinek ennél önállóbbnak kell lennie. Hogy téged mennyire zavar, hogy az anyja folyton a nyakatokra jár, hogy te és reméled a párod is felnőtt ember, és úgy érzed, az anyja nem viselkedik veletek akként, és a párod nem áll ki érted, pedig egy férfinek igenis ki kéne állni a párjáért normális esetben. Hogy szeretnél gyereket is idővel, de ha a helyzet változatlan, akkor elképzelhetetlennek tartod, hogy egy ilyen közegbe gyereket vállalj. Hogy ha ezen x időn belül nem tapasztalsz változást, akkor el fog téged veszíteni, mivel így, hogy hosszú távon nem tudod együtt elképzelni a jövőtöket egy családként, csak egymás idejét pazarolnátok...

Erre vagy észbe kap és változtat rajta vagy ha nem képes, akkor nem éri meg tovább bajlódni vele, mert az óra csak ketyeg, és ez a fiú inkább az anyját akarja elégedettnek látni és nem téged boldognak. És ne fogadj el kifogásokat, halogatásokat, ne járj a nyakára, hogy édesem már csak egy hónap és lelépek ha nem változtatsz, márpedig semmilyen változást nem érzek. Egyszerűen tartsd észben a dátumot, ne mondj semmit, és ha addig nem történik változás, hagyd ott. Mindkettőtök érdekében.

"Van más megoldás! Költözzetek hozzátok, legalább tevőlegesen tudsz segíteni a rákos anyukádnak!"

Szerintem is ez lenne a helyes döntés!

Anyóstól minél messzebb kerülni és megnézni, hogy teljesít a burkon kívül a pici fiacskája....

De gyereket addig ne vállalj, amíg ott van neked a párod, aki még nem nőtt fel....

Ha a pasi nem áll ki melletted, akkor ne hari, de nem is szeret, csak kényelmes neki, hogy 2 nő szolgálja ki.

Én otthagynám a g..ibe, mert ez nem férfi és pláne nem apatípus, hanem ő még egy nagy gyerek!